2021. november 1-től kötelezhetők a munkavállalók COVID-19 védőoltás felvételére. Kollégám, dr. Szemán Péter az alábbiakban foglalja össze a vonatkozó Kormányrendelet legfontosabb szabályait:
1) A munkáltató lehetőséget kap, hogy a munkahelyen az egészség megóvása érdekében kötelezővé tegye a védőoltás felvételét azon munkavállalók számára, akik még nem kaptak védőoltást. A védőoltás felvétele tehát a munkavégzés feltételévé tehető.
2) Ha a munkáltató a védőoltást kötelezővé teszi, akkor meg kell határoznia a védőoltás felvételének a határidejét, ami egydózisú oltóanyag esetén a védőoltás, kétdózisú oltóanyag esetén a védőoltás első dózisa tekintetében legalább 45 nap kell, hogy legyen. A második dózist az oltóorvos által meghatározott időpontban kell felvenni.
3) A munkáltató elektronikus úton (azaz e-mail útján is lehetséges) vagy papír alapon tájékoztatja a munkavállalókat ezen döntéséről és ennek határidejéről.
4) Nem kötelezhető a védőoltás feltételére az a munkavállaló, aki részére egészségügyi okból ellenjavalt a védőoltás felvétele és ezt orvosi szakvélemény is alátámasztja (ez szakvélemény lehet a munkáltató foglalkozás-egészségügyi üzemorvosa vagy a háziorvos által kiállított igazolás).
5) A védőoltás felvételét a munkavállaló a védettségi igazolvánnyal vagy más hasonlóan elfogadott igazolással igazolja.
6) Ha a munkavállaló a védőoltást a munkáltató által meghatározott határidőben nem vette fel, a munkáltató fizetés nélküli szabadságot rendelhet el a munkavállaló részére.
7) Ha a fizetés nélküli szabadság elrendelésétől számított egy év eltelt és a munkavállaló az oltás felvételét nem igazolja a munkáltató felé, a munkavállaló azonnali hatályú felmondással megszüntetheti a munkavállaló munkaviszonyát.
8) Ha a munkavállaló a fizetés nélküli szabadság alatt felveszi a védőoltást, a munkáltató a fizetés nélküli szabadságot haladéktalanul megszünteti.
9) Ha a munkavállaló egyébként mentesül a munkavégzési kötelezettsége alól (pl. betegszabadságon vagy szülési szabadságon van), akkor ennek megszűnését követően kötelezheti a munkáltató a munkavállalót a védőoltás felvételére.
10) A munkáltató jogosult a veszélyhelyzet megszűnéséig kezelni a hatósági bizonyítványban szereplő a védőoltásra vagy annak ellenjavaltságára vonatkozó adatokat.
A fenti szabályok alapján legfontosabb gyakorlati következtetések tehát a következők:
a) A munkáltató mostantól jogosulttá vált megkövetelni a munkavállalóktól a védőoltás felvételét. Eddig erre jogszabályi lehetősége nem volt. Mindez természetesen csak az oltatlan munkavállalókra vonatkozik.
b) A védőoltásra való kötelezés csak egy lehetőség a munkáltató számára, azaz a munkáltató szabadon dönti el, kötelezi-e erre dolgozóit vagy sem. Az egészséges és biztonságos munkavégzés biztosítása miatt inkább az tűnik a helyesebb megközelítésnek, ha erre kötelezik a dolgozókat. Ha munkáltató mégsem kötelezi a munkavállalókat a védőoltás felvételére, ennek jogszabályi szankciója nincs, a munkáltatót emiatt hátrányos jogkövetkezmény nem érheti.
c) Ha a munkáltató a védőoltásra való kötelezés mellett dönt, ezt ki kell hirdetnie a munkavállalókkal e-mailen vagy papír alapon és meg kell határozni azt időtartamot, amíg ennek a kötelezettségnek eleget kell tenniük. Az első oltás felvételére legalább 45 napot kell biztosítani.
d) Ha a munkavállaló nem tesz eleget az oltás felvételi kötelezettségének az előírt határidőn belül, a munkáltató egyedüli jogszabályi lehetősége, hogy fizetés nélküli szabadságra küldje a munkavállalót. A munkaviszony felmondásának majd csak egy év múltán lehet helye.
e) Az oltás felvételére előírt 45 napos határidő eltelte önmagában még nem ad lehetőséget a munkaviszony munkáltató általi megszüntetésére.
f) Az igazi szankció tehát az, hogy a munkavállaló nem dolgozhat és nem kap fizetést, ha nem tesz eleget oltási kötelezettségének.
Irodánk a fentiekkel kapcsoltos adatvédelmi, illetve munkajogi kérdésekben is rendelkezésre áll.
