Új eljárási szabályok a veszélyhelyzet idejére

A ma megjelent és egyből hatályba lépett 74/2020. (III. 31.) Korm. rendelet számomra legfontosabb rendelkezései és az azokhoz fűzött rövid észrevételeim az alábbiak:

1. Polgári perek
   1. A polgári peres eljárásokban a nem tartható perfelvételi tárgyalás még kérelemre sem.
   2. Az érdemi tárgyalást lehetőség szerint online kell tartani. Ha ez nem lehetséges, akkor a tárgyaláson felveendő nyilatkozatokat a bíróság írásban, vagy személyazonosítást lehetővé tevő elektronikus eszköz igénybevétele útján szerzi be, és szükség szerint jegyzőkönyvben rögzíti. Ennek kapcsán fontos mérlegelni, hogy mindez mennyire húzza el az adott pert, nem lenne-e a jelen helyzetben értelme szünetelésnek, vagy egyezségnek.
   3. Az eljárás szünetelésének a felek közös kérelmére korlátlan számban van helye. Ezt mindenképp javaslom mérlegelni és szükség esetén alkalmazni.
   4. Az ideiglenes intézkedés elbírálása során a felek csak írásban nyilatkoztathatók meg. Személyes meghallgatás szükségessége esetén a nyilatkozatokat írásban kell beszerezni, vagy a személyazonosítást lehetővé tevő elektronikus eszköz igénybevétele útján kell beszerezni, és szükség szerint jegyzőkönyvben rögzíteni.
   5. Ha a perben a veszélyhelyzet kihirdetése előtt még megtartott tárgyalás elhalasztását követően a veszélyhelyzet ideje alatt további eljárási cselekmény foganatosítása nem szükséges, vagy a bíróság a további eljárási cselekményeket az e rendelet szabályai szerint foganatosította, a bíróság írásban figyelmezteti a feleket a tárgyalás berekesztésére, és lehetőséget biztosít további nyilatkozatok írásban történő megtételére. A bíróság az ítéletet tárgyaláson kívül hozza meg.
   6. A perbeli egyezséget a bíróság a felek – elektronikus hírközlő eszköz útján történő – megnyilatkoztatását követően végzésével tárgyaláson kívül is jóváhagyhatja. Az egyezséget jóváhagyó végzést a felekkel kézbesítés útján kell közölni.
   7. A fellebbezési és a felülvizsgálati eljárásokban a felek tárgyalás tartását nem kérhetik. A bíróság a fellebbezési és felülvizsgálati eljárásokban a korábbi kérelem alapján már kitűzött tárgyalások esetében is dönthet a tárgyaláson kívüli elbírálásról.
   8. A fenti szabályokat polgári nemperes eljárásokban is megfelelően alkalmazni kell. Továbbá közigazgatási bírósági eljárásokra is a fentiekhez hasonló új szabályok alkalmazandók.
2. Kézbesítési kifogás, mulasztás igazolása
   1. A veszélyhelyzet időtartama nem számít bele a kézbesítési kifogás, valamint a mulasztás igazolási iránti kérelem előterjesztési határidejébe. Ezt azonban nem úgy kell érteni, hogy a vészhelyzet önmagában megfelelő indok lenne ilyen kérelmeknél, mivel minden esetben az adott ügy körülményeit fogja vizsgálni a bíróság.
3. Közjegyzői eljárások, fizetési meghagyásos eljárás
   1. A veszélyhelyzet ideje alatt a – bizonyos szűk kivételekkel – (i) a kérelem szóban nem terjeszthető elő, (ii) az iratbetekintési jog személyes megjelenés útján nem gyakorolható, (iii) személyes meghallgatás szükségessége esetén a nyilatkozatokat írásban kell beszerezni. A veszélyhelyzet ideje alatti időpontra teljesítendő, személyes megjelentést igénylő eljárási cselekményeket – bizonyos szűk kivételekkel – a közjegyző elhalaszthatja, erről az érintetteket értesíti.
   2. A veszélyhelyzet alatt továbbra is (i) működik a MOKK fizetési meghagyásos online rendszere, (ii) működik a hitelbiztosítéki nyilvántartás, (iii) közvégrendelet (közjegyző előtt tett végrendelet) tehető, (iv) végrendelet letétbe helyezhető.
   3. Fizetési meghagyásos eljárások zavartalanul működnek azzal, hogy a közjegyzőnél a veszélyhelyzet megszűnését követő napig szóban beadvány nem terjeszthető elő és a fizetési meghagyás végrehajtói kézbesítésére sem kerülhet sor azzal, hogy a kézbesítésre vonatkozó határidő a veszélyhelyzet megszűnését követő napon újrakezdődik. Azaz továbbra is lehet FMH-t indítani.
   4. A hagyatéki eljárásban a veszélyhelyzet ideje alatt tárgyalást kitűzni nem lehet. A tárgyalás kitűzését a közjegyző a veszélyhelyzet megszűntét követő időpontra halasztja el. A veszélyhelyzet ideje alatt végintézkedés hiányában – bizonyos kivételekkel – a hagyaték tárgyalás tartása nélkül is átadható.
4. Eddigi eljárási intézkedések hatálya
   1. A 74/2020. (III. 31.) Korm. rendeletet a folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.
   2. Olyan ügyekben, ahol az új rendelet hatálybalépése előtt az eljárás félbeszakadását állapították meg, az eljárás félbeszakadása megszűnik a rendelet hatálybalépésével.
   3. Ha egy határidő 45/2020. (III. 14.) Korm. rendelet szerinti rendkívüli ítélkezési szünet elrendelése és a 74/2020. (III. 31.) Korm. rendelet hatálybalépését követő 15. napig terjedő időszakban jár le, a határidő meghosszabbodik az új rendelet hatálybalépését követő 30. napig.
   4. Ha a bíróság a 45/2020. (III. 14.) Korm. rendelet szerinti rendkívüli ítélkezési szünet előtt a tárgyalás berekesztéséről döntött, és az ítélet meghozatalát és kihirdetését elhalasztotta, a bíróság az írásba foglalt – indokolással ellátott – ítéletét kézbesítés útján közli a felekkel.