A jelenlegi koronavírus (COVID-19) világjárvány gazdasági hatásai sajnos több vállalkozás pénzügyi helyzetét is megingatják. Az érintett cégeknél akár fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet is kialakulhat, amely esetben a vezető tisztségviselő felelőssége átalakul, sőt akár a tényleges döntéseket hozó tulajdonosok felelőssége is felmerülhet.
A jelen cikk a hitelezők érdekeivel szemben közömbös vezető tisztségviselő és az ún. ”árnyékvezető” (shadow director) felelősségét járja körül.
Kinek az érdekében köteles eljárni a vezető tisztségviselő?
A vezető tisztségviselő főszabály szerint az adott jogi személy, cég érdekeinek megfelelően köteles az ügyvezetési tevékenységét ellátni, azaz az adott céget irányítani.
A vezető tisztségviselő tevékenységét a jogszabályok, létesítő okirat és a társaság legfőbb szerve által meghatározott kereteken belül kell ellátnia. Amennyiben a vezető tisztségviselő tevékenysége során harmadik személynek kárt okoz, akkor főszabály szerint ezen személy felé az adott társaság köteles helyt állni és nem a vezető tisztségviselő. Szándékos károkozás esetén a vezető tisztségviselő felelőssége a társasággal egyetemleges.
Azonban onnantól, hogy a társaság fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetbe kerül, már a hitelezők érdekeire is figyelemmel kell lennie a vezető tisztségviselőnek a döntései meghozatala során.
Amennyiben nem így tesz a vezető tisztségviselő, akkor az esetleges felszámolási eljárásban, illetve kényszertörlés során ki nem elégített hitelezői igényekért felelőssé válhat, így mindenképp javasolt körültekintően eljárni.
Mi az a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet?
A Csődtörvényben lévő definíció alapján (ami lényegében megegyezik a Cégtörvényben lévő definícióval) onnantól lehet fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetről beszélni, „amelytől kezdve a gazdálkodó szervezet vezetői előre látták vagy az ilyen tisztséget betöltő személytől elvárható gondosság mellett látniuk kellett, hogy a gazdálkodó szervezet nem lesz képes esedékességkor kielégíteni a vele szemben fennálló követeléseket”.
A joggyakorlat alapján fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet akkor áll be, amikor az adós társaság tartozásait likvid vagyon hiányában nem képes kifizetni (ún. objektív feltétel) és erről a vezető tisztségviselő tudomást szerzett, vagy gondos eljárás esetén tudomást kellett volna szereznie (ún. szubjektív feltétel).
Az, hogy a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkezett-e, illetve az mikor következett be, az ügyben feltárt összes körülmény ismeretében állapítható meg.
Az még nem jelent semmit, hogy a cég könyv szerinti vagyona nagyobb, mint az esedékes tartozásai. Az objektív feltétel akkor áll be, ha az adós társaság esedékes tartozásainak összege meghaladja a likvid, vagy likviddé tehető vagyonát és a helyzetet a tartozás átütemezésével, vagy reálisan visszafizethető kölcsön (áthidaló kölcsön) felvételével, illetve más módon nem hárították el.
Azonban nem minősül fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetnek, ha a cég képes a tartozásai kifizetésére, csak egyszerűen nem fizet.
A szubjektív feltétel kapcsán pedig az adós társaság esedékes, illetve lejárt tartozásainak, a cash-flow-jának, illetve beszámolójának, közbenső mérlegének a vezető tisztségviselő általi figyelemmel kísérése lényeges, mivel leginkább ezekből szerezhet tudomást a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkezéséről. Fontos, hogy azt kell vizsgálni, hogy az objektív feltétel bekövetkezéséről történő tudomásszerzés egy ilyen tisztséget ellátó személytől kellő gondosság tanúsítása esetén elvárható-e.
Ezért a vezető tisztségviselő alappal nem hivatkozhat arra, hogy nem volt kompetenciája, esetleg hanyagul vagy gondatlanul járt el és nem vett észre valamit.
Miként alakul a vezető tisztségviselő felelőssége a hitelezőkkel szemben? Felelőssé tehető-e a tag, illetve részvényes?
Fontos, hogy a felelősség felszámolás, illetve kényszertörlés esetén fog felmerülni, azaz, ha végül sikerül életben tartani a céget, akkor nem lehet az alábbi eljárásokat indítani a vezető tisztségviselővel, illetve az ún. ”árnyékvezetővel” (”shadow director”) szemben.
Az adott társaság felszámolása, illetve kényszertörlése esetén a hitelezők kielégítetlen követelésük erejéig kártérítési igényt érvényesíthetnek a vezető tisztségviselővel szemben, amennyiben a vezető tisztségviselő a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet beálltát követően nem vette figyelembe a hitelezői igényeket. Sikeres igényérvényesítés esetén a vezető tisztségviselő teljes magánvagyonával felel.
Vezető tisztségviselő felelőssége felszámolási eljárásban
Felszámolási eljárásban a felelősség kétlépcsős megoldással érvényesíthető: egy megállapítási perben, majd a felelősség sikeres megállapítása esetén a felszámolás lezárását követően marasztalási perben.
A megállapítási pert a hitelező, vagy a felszámoló indíthatja azon vezető tisztségviselőkkel szemben, akik a társaság vezetői voltak a felszámolás kezdetét megelőző 3 évben. A felelősség megállapításához az kell, hogy az adott vezető tisztségviselő a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkezését követően a vezetői feladatait nem a hitelezői érdekek figyelembevételével látta el és emiatt a társaság vagyona csökkent, vagy a hitelezők követeléseinek teljes mértékben való kielégítése más okból meghiúsulhat.
Lényeges, hogy a felelősség szempontjából a társaság vezetőjének minősül az is, aki a társaság döntéseinek meghozatalára ténylegesen meghatározó befolyást gyakorolt (ún. “árnyékvezető”, vagy ”shadow director”). Ez lehet akár a tag, részvényes, sőt a cégiratokból ki nem olvasható ”tényleges tulajdonos” is. Többek közös károkozása esetén pedig egyetemleges a felelősség, azaz elképzelhető, hogy az ügyvezető mellett a tagok felelőssége is megállapításra kerül.
A vezető tisztségviselő, illetve az ún. ”árnyékvezető” (shadow director) akkor mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően nem vállalt az adós társaság pénzügyi helyzetéhez képest indokolatlan üzleti kockázatot, illetve az adott helyzetben az ilyen tisztséget betöltő személytől elvárható valamennyi intézkedést megtette a hitelezői veszteségek elkerülése, csökkentése, továbbá az adós társaság legfőbb szerve intézkedéseinek kezdeményezése érdekében.
A megállapítási pert követően pedig marasztalási per keretében a felszámolási eljárás jogerős lezárásáról hozott határozat Cégközlönyben való közzétételét követő 90 napos jogvesztő határidőn belül bármely hitelező keresettel kérheti a bíróságtól, hogy a fentiek szerinti megállapítási perben jogerősen megállapított felelősség alapján, az okozott vagyoni hátrány mértékéig kötelezze az adós volt vezetőjét (ideértve az ún. ”árnyékvezetőt is”) a felszámolási eljárásban nyilvántartásba vett, de ott meg nem térült követelésének kifizetésére. Amennyiben a felszámolási eljárás jogerős lezárásáig a megállapítási perben nincs jogerős határozat, akkor a marasztalási per megindítására nyitva álló 90 napos határidő a megállapítási perben hozott bírósági határozat jogerőre emelkedésének napját követő napon kezdődik.
Vezető tisztségviselő felelőssége kényszertörlés esetén
Kényszertörlés esetén egylépcsős eljárás van és a fentiekhez hasonlóan történik a felelősség megállapítása, valamint a kimentés is azzal az eltéréssel, hogy nincs a felszámolás esetén alkalmazandó 3 éves időkorlát (azaz nem lehet megúszni 3 év elteltével a felelősségre vonást, hanem az általános 5 éves elévülési idő alkalmazandó), valamint a hitelező a keresetét a cég törlését elrendelő jogerős határozat Cégközlönyben való közzétételét követő kilencven napos jogvesztő határidőn belül terjesztheti elő.
Mit kell tenni, ha fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet áll be?
Először is minél hamarabb tényleges képet kell kapni arról, hogy valóban fennáll-e a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet.
Amennyiben valóban fennáll a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet, akkor haladéktalanul intézkedni kell a társaság legfőbb szerve (alapító, taggyűlés, közgyűlés) értesítése, valamint az általuk megteendő intézkedések (pl. tőkepótlás) megtétele iránt. A tagok, részvényesek szempontjából ilyenkor fontos, hogy prudens módon járjanak el, mivel amennyiben a döntésekre meghatározó befolyást gyakoroltak, úgy az ”árnyékvezetői” felelősségük (sőt akár büntetőjogi felelősségük is) megállapításra kerülhet, ha ilyen helyzetben a tulajdonosi érdekeket a hitelezői érdekek elébe helyezik. Ez nem jelenti azt, hogy egy menthetetlen cégbe is be kell tenni ész nélkül a pénzt, viszont ami társasági jogi szempontból és a tagok felelőssége szempontjából elvárható lépés, azt meg kell tenni.
Ezzel párhuzamosan akkor jár el megfelelően a vezető tisztségviselő, ha józan gazdálkodást folytat, nem vállal a társaság pénzügyi és vagyoni helyzetéhez képest indokolatlan kockázatot, továbbá minden szükséges lépést megtesz annak érdekében, hogy a hitelezői veszteségek elkerülhetők, illetve legalább csökkenthetők legyenek. Ezeket a lépéseket érdemes a későbbi eljárások miatt részletesen dokumentálni és indokolni is.
Végül az is fontos lépés, hogy a vezető tisztségviselő kommunikáljon a hitelezőkkel, próbáljon megegyezni velük fizetési könnyítésben, fizetési haladékban, esetleg biztosíték nyújtásában annak érdekében, hogy lélegzethez juthasson az adós társaság és kilábalhasson a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetből. Amennyiben pedig nem járható ez az út, akkor akár csődvédelmet is lehet kérni, sőt végső soron maga a vezető tisztségviselő köteles a felszámolási eljárást megindítani.
Nyilvánvalóan nem járható és kifejezetten nem javasolt a vagyon kimentése, vagy bárminek a fiktív „lepapírozása”. Ugyanígy nem járható a tulajdonos, vagy az ügyvezető hirtelen lecserélése nincstelen személyekre, mivel a korábbi személyek felelőssége igenis megállapítható és ezek a manőverek csak rontanak a helyzeten.
Lényeges, hogy gondosan és lehetőleg tapasztalt ügyvéd igénybevételével járjunk el fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetben lehetőleg mindent részletesen dokumentálva, mivel akár egy meggondolatlan lépés is megalapozhatja a fentiek szerinti felelősségünket, sőt akár csődbűncselekményt is megvalósíthat.
További felelősségi szabályok
A fentiek a hitelezők érdekeivel szemben közömbös vezető tisztségviselő és az ún. ”árnyékvezető” (shadow director) felelősségét mutatták be.
Ugyanakkor a Ptk., a Csődtörvény és a Cégtörvény komplex rendszert dolgozott ki annak érdekében, hogy a hitelezők ne legyenek kijátszva.
A vonatkozó jogintézmények az alábbiak:
- Ptk. 3:2 (2) bekezdése, illetve Cégtörvény 118/A. § (1)-(2) bekezdése szerinti felelősségáttörés, felelősségátvitel a korlátolt felelősséggel visszaélt tag, vagy alapító helytállása érdekében;
- Csődtörvény 63. § (2) bekezdése szerinti, a minősített többséget biztosító befolyással rendelkező tagnak az ellenőrzött társasága terhére folytatott hátrányos üzletpolitikája miatti felelősség;
- A Csődtörvény 63/A. §-a, illetve a Cégtörvény 118/A. § (3) bekezdése szerinti, a részesedését rosszhiszeműen átruházó tag felelőssége; és
- A Csődtörvény 40. §-a szerinti megtámadási perek, amelyek célja a korábbi jogügyletek megtámadása folytán a hitelezők kielégítési alapjának biztosítása.
A fenti jogintézmények a jelen cikkben bemutatott felelősségi szabályokkal együtt értő kezekben segítséget tudnak nyújtani a hitelezők részére, ezért azokat további külön cikkekben fogom bemutatni.
