A koronavírus miatt a WHO 2020. január 30-án globális egészségügyi vészhelyzetet hirdetett, majd 2020. február 28-án magasról nagyon magasra emelte koronavírus-járvány globális veszélyének szintjét. A vírus terjedése és az az alapján bevezetett intézkedések jelentős hatással vannak a nemzetközi kereskedelemre és több országban a mindennapi életre is. Számos szerződés teljesítése súlyos akadályokba ütközik, illetve eleve lehetetlenné válik. Ezért a koronavírus következtében kialakult helyzetet nemcsak járványügyi, hanem jogi szempontból is hatékonyan kell kezelni.
Az érintett szerződések kapcsán felmerülhet a vis maior, a teljesítés lehetetlenülése, illetve amennyiben a szerződésmódosításra a másik fél nem hajlandó, úgy a bírósági szerződésmódosítás lehetősége is.
Vis maior
Magyar jogban (és általában véve a kontinentális jogrendszerekben) a vis maior olyan, az adott szerződésszegő személy ellenőrzési körén kívül eső, a szerződéskötéskor előre nem látható körülmény, amely elkerülése, illetve elhárítása nem elvárható. Vis maiorra való megalapozott hivatkozás kizárja a szerződésszegésért (pl. késedelem) való felelősséget. A magyar (és kontinentális) joggyakorlat egyértelműen vis maior események közé sorolja a járványokat és közlekedési útvonalak lezárását is.
Ugyanakkor jogvita esetén a vis maiorra hivatkozó fél köteles annak megalapozottságát bizonyítani. Az eset összes körülményét vizsgálni kell annak kapcsán, hogy fennáll-e a vis maior és, hogy a fél ellenőrzési körén kívül eső körülményként merült-e fel a szerződésszerű teljesítés akadálya. Továbbá akkor sem lehet mentesülni a felelősség alól, ha az akadállyal (pl. állami intézkedések) a szerződés megkötéskor objektíve számolni kellett volna (járványhelyzet tudatában kötött szállítási szerződés), vagy elvárható lenne az adott körülmény elhárítása (pl. más forrásból való beszerzés).
A kontinentális jogrendszerekkel ellentétben az angolszász jogban nincs törvényi fogalma a vis maiornak, hanem minden esetben kizárólag az adott szerződés rendelkezéseit szükséges elemezni és az egyéb kiegészítő jogelvek (az ún. „frustration”, „impossibility”, illetve „impracticality”, amelyeket a lehetetlenülés körében szükséges elemezni) csak szerződéses rendelkezések hiányában jönnek szóba. Ráadásul a szerződéses rendelkezéseket nem szokták kiterjesztően értelmezni az angolszász bíróságok és önmagában az, hogy a teljesítés jóval nehezebbé válik, vagy gazdaságtalan, még nem minősül vis maiornak. Mindezek alapján komoly szerepe van annak, hogy milyen jog alkalmazandó a szerződésre és pontosan mit tartalmaz a szerződés. Így nem biztos, hogy elég az a legújabb kínai gyakorlat, miszerint vis maiorról szóló hatósági igazolást szerez be az adott fél.
Nemzetközi szerződések esetén bevett, hogy a felek magában a szerződésben hivatkoznak arra, hogy mit tekintenek vis maior eseménynek és annak mi a jogkövetkezménye. A leggyakoribb jogkövetkezmények, amelyek a vis maior klauzúlákban szerepelnek, azok a (i) felmondási jog megnyílása, (ii) teljesítési határidő automatikus meghosszabbodása, (iii) teljesítés felfüggesztésének, illetve a szerződés módosításának lehetősége, továbbá, hogy (iv) a vis maior következtében elszenvedett kárukat a felek maguk viselik.
Mindezekre tekintettel érdemes már a szerződések tárgyalásakor és szövegezésekor körültekintően, felkészült jogi támogatással eljárni és megfelelő jogot választani. Emellett vis maior felmerülése esetén javasolt hatékonyan, ügyvéd igénybevételével kezelni a helyzetet.
Lehetetlenülés
Előfordulhat, hogy bizonyos szerződések esetében a koronavírus és az azzal járó hatósági intézkedések következtében nem csupán szerződésszegés (pl. késedelem) valósul meg, hanem egyszerűen lehetetlenné válik a szerződés teljesítése és a felek szabadulni szeretnének a kötelemből.
Magyar jogban (és általában véve a kontinentális jogrendszerekben) a szerződés megszűnik, ha a szerződés teljesítése lehetetlenné vált. A lehetetlenülésről tudomást szerző fél köteles erről a másik felet haladéktalanul értesíteni.
A joggyakorlat alapján a szerződés teljesítésének lehetetlenülése fizikai vagy jogi okból, továbbá érdekbeli (gazdasági) okból is bekövetkezhet. A koronavírus kapcsán fizikai lehetetlenülésről akkor beszélünk, ha a szerződés tárgya a piacon beszerezhetetlenné válik (pl. karanténnal érintett termőterületről származó bor). Jogi lehetetlenülésre példa lehet egy újonnan bevezetett import, vagy export tilalom. Érdekbeli lehetetlenülés (az angolszász jogirodalomban frustration of purpose) pedig az, ha a szerződéskötés után bekövetkezett változás miatt csak előre nem látott nehézségek, vagy aránytalan áldozat árán lehetne teljesíteni, ami a kötelezettől nem várható el. Erre példa lehet ha gyorsan romló áru elszállítását egy lezárt reptér miatt csak más módon lehetne megoldani, de az jelentősen költségesebb lenne, ráadásul biztos, hogy az áru megromolna.
A magyar (és kontinentális) jog alapján, amennyiben a lehetetlenülésért egyik fél sem felelős, a megszűnt szerződés alapján nyújtott szolgáltatásokkal el kell számolni. Amennyiben az egyik fél felelős, a másik fél szabadul teljesítési kötelezettsége alól, a felelős pedig kártérítéssel tartozik. A kártérítési felelősség alól adott esetben vis maiorra való sikeres hivatkozással (lásd fentebb) szabadulni lehet. Ha pedig mindkét fél felelős – azaz a meghiúsulásban mindegyikük közrehatott és e közrehatásukat nem tudják kimenteni (azaz nincs vis maior), akkor a felek a szerződés meghiúsulásából eredő kárukat egymástól követelhetik. Ilyen esetben a kárnak csak az a része követelhető, amely a másik fél közrehatásával arányos.
Vállalkozási szerződések esetén magyar (és kontinentális) jog alapján, amennyiben a lehetetlenülés okáért egyik fel sem felelős, akkor a fentiek mellett annak is jelentősége van, hogy kinek az érdekkörében merült fel a lehetetlenné válás oka. Az érdekkörbe tartozás megítélése nem választható el a lehetetlenülés releváns okának meghatározásától és részletes elemzést igényel. Amennyiben az ok a vállalkozó érdekkörében merült fel, akkor díjazásra nem tarthat igényt. Amennyiben a megrendelő érdekkörében, úgy a vállalkozót a díj megilleti, de abból le lehet vonni az összeget, amelyet a vállalkozó a lehetetlenné válás folytán költségben megtakarított, valamint amelyet a felszabadult időben máshol keresett vagy nagyobb nehézség nélkül kereshetett volna. Amennyiben pedig a lehetetlenné válás oka mindkét fél érdekkörében vagy érdekkörén kívül merült fel, akkor a vállalkozót az elvégzett munka és költségei fejében a díj arányos része illeti meg.
Az angolszász jogrendszerek a lehetetlenüléshez hasonló jogelveket alakítottak ki, az ún. „frustration”, „impossibility”, illetve „impracticality” fogalmai alatt, amelyekre akkor szokás hivatkozni, ha az adott szerződés fenntartása már nem lehetséges, illetve nem kívánatos, továbbá vagy nincs a szerződésben vis maior klauzula, vagy az nem rendezi a kialakult helyzetet. „Frustration” és az azzal járó automatikus szerződés megszűnés szűk körben alkalmazható és akkor jöhet szóba, ha a szerződéskötést követően beállt esemény folytán a szerződésben foglalt lényeges kötelezettség teljesítése fizikailag, vagy gazdaságilag lehetetlenné válik, vagy a lényeges kötelezettség jelentősen megváltozik a szerződéskötéskori állapothoz képest. „Impossibility” akkor jöhet szóba, ha egy előre nem látható esemény miatt (amely ellen nem lehetett védekezni a szerződésben) a szerződés teljesítése nem lehetséges. „Impracticality” pedig olyan extrém esetekben alkalmazható, amikor a szerződés teljesítése (bár fizikailag lehetséges, de) előre nem látható okok miatt hihetetlenül megnehezül, vagy költségessé válik a kötelezett számára. Mindhárom fenti jogelv sikeres alkalmazása mentesít a további teljesítés és a szerződésszegésért való felelősség alól. Ugyanakkor az angolszász bíróságok rendkívül szűk körben és nagyon indokolt esetekben alkalmazzák azokat, így komoly mérlegelést igényel, hogy a koronavírussal kapcsolatos jelenlegi helyzet megfelelő hivatkozási alap lehet-e.
A lehetetlenülés, valamint a fenti angolszász jogelvek szabályai rendkívül összetettek, így egy adott ügy megítélése komoly elemzést igényel. Ráadásul súlyos jogkövetkezményekkel jár a lehetetlenülésre való megalapozatlan hivatkozás. Ezért mindenképp javasolt felkészült ügyvéddel egyeztetni a konkrét jogi lépések és jognyilatkozatok megtétele előtt.
Bírósági szerződésmódosítás
Vis maiorra, illetve lehetetlenülésre való hivatkozás mellett bizonyos feltételek mellett akár a szerződés bírósági módosítását is lehet kérni, amennyiben a másik fél önszántából nem hajlandó a szerződésmódosításra.
A szerződés módosítása csak tartós jogviszony esetén kérhető, akkor, ha a szerződés megkötését követően következik be valamely új körülmény (amely a konkrét szerződés feltételeihez közvetlenül kapcsolódik), és ezzel ok-okozati összefüggésben áll elő olyan helyzet, hogy a szerződés változatlan feltételek melletti teljesítése a fél lényeges jogi érdekét sérti. Ugyanakkor még ilyenkor sem kérheti sikerrel a bírói szerződésmódosítást az, akinek a körülmények változásával a szerződéskötéskor számolnia kellett, mivel a körülmény előrelátható volt, vagy aki a változásokat maga idézte elő. Továbbá kizárt a bírósági szerződésmódosítás olyankor is, ha a körülmények változása a fél rendes üzleti kockázata körébe esik.
Rendkívül fontos, hogy az irányadó joggyakorlat alapján a gazdasági élet egészét, vagy egy szerződéstípusba (pl. fuvarozás) tartozó szerződések minden alanyát érintő változások miatt a bírósági szerződésmódosítás nem lehetséges. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a járvány következményei a teljes gazdaságot, vagy komplett iparágakat érinteni fognak, akkor szinte kizárt a bírósági szerződésmódosítás kérése.
A többi lehetséges megoldáshoz hasonlóan a bírói szerződésmódosítás sikere is az ügy körülményeinek alapos elemzésén, valamint a megfelelő előkészítésen múlik. Az alapvető különbség az, hogy a szerződésmódosításhoz jogvitát kell kezdeményezni, ami komoly költségekkel járhat és hosszú időt vehet igénybe.
Összegzés
A koronavírus miatt kialakult helyzetet jogi szempontból is kezelni szükséges, amelyre a konkrét körülmények, az adott szerződés és az irányadó jog függvényében több lehetőség is adódik. Lehet vis maiorra, vagy lehetetlenülésre hivatkozni, sőt angolszász jogrendszer alatt a „frustration”, „impossibility”, illetve „impracticality” doktrínája is segítségünkre lehet. Továbbá adott esetben akár bírósági szerződésmódosítást is lehet kérni.
A problémák jó része körültekintő szerződéskötéssel és megfelelő szerződéses rendelkezésekkel megelőzhető. Ugyanakkor, ha nem várt eseményre kerül sor, akkor bármilyen konkrét lépés előtt elemezni kell a kialakult helyzetet és mindenképp javasolt felkészült ügyvéd segítségét igénybe venni.
