Február 1-jén új tényállással egészült ki az Illetéktörvény, amelyre leginkább a zártkerti ingatlanok átminősítését követő eladása esetén érdemes figyelni.
Belterületbe vont ingatlan eladásakor a szerzéskori és eladáskori forgalmi érték különbözetének 90%-át visszterhes vagyonátruházási illeték jogcímén az eladó köteles lesz megfizetni. Az új szabályozás belterületbe vont ingatlannal rendelkező társaság vagyoni betétjének átruházása esetén is alkalmazandó azzal, hogy ott a fenti értékkülönbözet és az értékesített vagyoni betét összes vagyoni betétben képviselt arányának szorzata után kell a 90%-ot fizetni.
Belterületbe vont ingatlannak olyan ingatlan minősül az új szabályozás szerint, amelyet az átruházó tulajdonosi időszaka, vagyoni értékű jogosultsága időtartama alatt, de legkorábban az átruházást megelőző 10 éven belül vontak belterületbe. Ide tartozik továbbá az adóelkerülés kizárása érdekében, ha az ellenérték fejében átruházott ingatlant nem az eladó, hanem a számára ajándékba adó, vagy kedvezményezett ügylet esetén a jogelőd, kapcsolt vállalkozások közti ügylet esetén a kapcsolt vállalkozás tulajdonosi, vagyoni értékű jogának jogosultsági időszaka alatt minősítettek át. A jogszabály azt is kizárja, hogy több illetékmentes ügylet végrehajtásával lehessen megkerülni az illeték- kötelezettséget. Nem tekinthető ugyanakkor belterületbe vont ingatlannak az az ingatlan, amelyet az eladó az ingatlan megszerzését követő 6. évben vagy azt követően értékesít.
Az adásvétel során az ún. NAV adatlap (B400-as adatlap) második oldalán az eladó köteles nyilatkozni, amennyiben a jogügylet tárgya az Illetéktörvény szabályainak megfelelő belterületbe vont ingatlan.
Az új szabályozás azon esetekre vonatkozik, ahol 2020. január 31-ét követően került sor belterületbe vonásra.
Irodám készséggel áll ügyfelei rendelkezésére mind a fenti új szabályozással érintett, mind bármely más ingatlanjogi kérdésben.
