it, média hírközlés

ICT, TMT és Hírközlés

Ügyvédként kiemelt szakterületem az ICT, TMT és Hírközlés, ahol az elmúlt évtizedben az iparág vezető jogászaitól tanulva számos jelentős ügyben működhettem közre és nemcsak komoly szabályozási, hanem mélyreható műszaki ismereteket is szereztem.

TMT ügyvédként tevékenységeim többek közt az alábbiak:

  • Hírközlési (mobil és vezetékes) és médiaszolgáltatók hatósági (NMHH) és bíróság előtti képviselete a hírközlés és a médiaszabályozás teljes spektrumán (engedélyek, bejelentések, hírközlési- és médiaszabályozási, valamint felügyeleti kérdések, frekvenciagazdálkodási kérdések, építésügyi kérdések, piacelemzés, avagy JPE eljárások
  • Tanácsadás komplex szabályozási kérdésekben, állásfoglalások beszerzése
  • ÁSZF-ek, szabályzatok készítése
  • Szerződéses rendszerek kialakítása, felülvizsgálata
  • IT beszerzések és szolgáltatások jogi támogatása
  • Reklámjoggal, szellemi tulajdonnal és elektronikus kereskedelmi joggal kapcsolatos kérdések

Kérdések és válaszok

Egy IT, Média, Hírközlés területén jártas ügyvéd, avagy ICT ügyvéd, illetve TMT ügyvéd a hírközlési szolgáltatók, a médiaszolgáltatók, sajtótermékek, valamint IT cégek piacra lépésével, piaci működésével és a rájuk vonatkozó szabályozási, valamint kereskedelmi (nagykereskedelmi és kiskereskedelmi piac, elektronikus kereskedelem) kérdésekkel, továbbá hatósági eljárások során való képviselettel foglalkozik, így minden ezekhez kapcsolódó kérdésben tud segíteni.

 

 

Az IT, Média, Hírközlés és Elektronikus Kereskedelem, avagy TMT, illetve ICT szerteágazó jogterületek. Nemcsak komoly szabályozási, hanem mélyreható műszaki ismereteket, sőt versenyjogi és fogyasztóvédelmi tapasztalatot is megkíván az ezen területeken való hatékony jogalkalmazás. A szükséges ismeretek megszerzéséhez hosszú évek intenzív munkatapasztalatára van szükség, azaz nem elég csupán a hatályos jogszabályokat olvasni és értelmezni.

 

A legfontosabb jogszabályok az alábbiak:

 

a)    2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről (”Ptk.”);

b)    2003. évi C. törvény az elektronikus hírközlésről (”Eht.”)

c)     2007. évi LXXIV. törvény a műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól (”Dtv.”);

d)    2010. évi CLXXXV. törvény a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról (”Mttv.”);

e)    2010. évi CIV. törvény a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól (”Smtv.”);

f)      2004. évi II. törvény a mozgóképről (”Filmtv.”);

g)    2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról (”Infotv.”);

h)    1996. évi LVII. törvény a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról (”Versenytörvény”, vagy ”Tpvt.”);

i)      2008. évi XLVIII. törvény a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól (”Reklámtörvény”, vagy ”Grt.”);

j)      2001. évi CVIII. törvény az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről (”Ekertv.”);

k)     2008. évi XLVII. törvény a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról (”Fttv.”); és

l)      1997. évi CLV. törvény a fogyasztóvédelemről (”Fgytv.” vagy ”fogyasztóvédelmi törvény”).

Az NMHH számos ügyben rendelkezik hatáskörrel és Irodánk mindegyikben szakértő segítséget tud nyújtani ügyfelei részére.

 

Az NMHH hatásköre az alábbiakra terjed ki:

 

a)    Hírközlés-felügyelet, ezen belül kiemelten szolgáltatások (a vezetékes vagy a mobiltelefon-szolgáltatást nyújtók, az internet-, a kábeltévé-szolgáltatók vagy műholdon elérhető televíziócsatornák elérését kínáló cégek), valamint berendezések (elektronikus hírközlő végberendezések, rádióberendezések) felügyelete (beleértve a szolgáltatásnyújtáshoz szükséges bejelentéseket is);

b)    Építésügy, ezen belül elektronikus hírközlési építmények építési engedélyezése és építésfelügyelet;

c)     Elektronikushírközlés-szabályozás, ezen belül piacelemzési (JPE) eljárások, piaci jelentések, piackutatások;

d)    Médiafelügyelet megosztott hatáskörben a Médiatanáccsal;

e)    Filmkészítés, műsortámogatás;

f)      Frekvenciagazdálkodás polgári és nempolgári céllal, ezen belül kiemelten a frekvenciapályázatok és rádióengedélyek;

g)    Postafelügyelet; és

h)    Elektronikus szolgáltatások felügyelete

 

 

Először is konzultáljon IT, Média, Hírközlés és Elektronikus Kereskedelem, avagy TMT, illetve ICT területén jártas ügyvéddel.

 

Az ügyvéd azonosítani fogja az adott szolgáltatásokat, segíteni fog a szükséges lépések megétele, valamint a releváns dokumentumok előkészítése kapcsán.

 

Ezek pontos köre mindig az adott eljárástól függ, így elöljáróban annyit, hogy bizonyos eljárások esetén nemcsak a szolgáltatást, hanem annak megkezdését is be kell jelenteni és előfizetői szolgáltatások esetén ÁSZF is szükséges lesz.

 

A gyors és hatékony piacra lépés érdekében az eljáró ügyvéd nemcsak az üzleti, hanem a műszaki oldallal is együtt kell működjön.

 

Összehasonlító reklám alatt olyan reklámokat érünk, amelyben egy termék, vagy szolgáltatás versenytársát, ezen versenytárs termékét, vagy szolgáltatását közvetve, vagy közvetlenül felismerhetővé teszik.

 

A jogi szabályozás legfőképp a tárgyilagosságot követeli meg. A Versenytörvény alapján az összehasonlító reklámban

 

a)    kizárólag azonos rendeltetésű vagy azonos szükségleteket kielégítő áruk hasonlíthatók össze,

b)    az összehasonlításnak az áruk lényeges, meghatározó, jellemző és ellenőrizhető tulajdonságára kell vonatkoznia, és – ha az ár is az összehasonlítás tárgyát képezi, akkor e vonatkozásban is – tárgyilagosnak kell lennie,

c)     eredetmegjelöléssel rendelkező termékek összehasonlítása kizárólag azonos eredetmegjelölésű termékekre vonatkozhat.

 

A fentieken túl tilos az összehasonlító reklám, ha

 

a)    versenytárs vagy annak neve, áruja, árujelzője vagy egyéb megjelölése jó hírnevéből adódó tisztességtelen előnyszerzésre vezethet,

b)    versenytárs vagy annak neve, áruja, árujelzője vagy egyéb megjelölése jó hírnevét sértheti,

c)     az árut valamely védjeggyel vagy egyéb védett megjelöléssel ellátott más áru utánzataként vagy másolataként mutatja be, vagy

d)    arra vezethet, hogy a piaci szereplők a vállalkozást versenytársával, illetve a vállalkozás nevét, áruját, árujelzőjét vagy egyéb megjelölését a versenytárséval összetéveszthessék.

 

Az összehasonlító reklámok közzététele előtt alaposan mérlegelni kell a fentieket és fel kell készülni arra, hogy ha bármilyen tényt állítunk, azt bizonyítani is tudjuk, máskülönben nagyobb bírságra lehet számítani, mint amilyen bevételeket reméltünk a reklámkampánytól.

 

Egy ilyen kijelentés ún. piacelsőségei állításnak minősül és csak minden versenyző termékkel végzett összehasonlítás alapján tehető.

 

A gyakorlat alapján a piacelsőségi állítás közzétételekor a birtokunkban kell lennie az állítás valódiságát alátámasztó összehasonlító adatoknak, amely hiányában a kereskedelmi kommunikáció jogsértő.

 

Amennyiben pedig felsőfokú jelzőt használunk (pl. legjobb, leggyorsabb), akkor a reklámban lévő jelző megalapozottságát valamennyi versenytárssal, versenyző termékkel szemben bizonyítani kell. A felsőfokú jelző az állítás teljes ideje alatt igaz és pontos kell legyen, máskülönben tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak, megtévesztő reklámnak fog minősülni a közlés és komoly GVH bírságra lehet számítani.

 

A spam kéretlen elektronikus hirdetést jelent.

 

A természetes személyeknek küldött spamek kapcsán az NMHH rendelkezik hatáskörrel és 50.000 forinttól 500.000 forintig terjedő elektronikus kereskedelmi bírságot jogosult kiszabni. A spamek bejelentéséhez szükséges további tudnivalók az NMHH honlapján itt találhatók.

 

A jogszerű hírlevél küldés, valamint direkt marketing szabályait pedig itt lehet megtalálni.

 

Az Eker tv. szerinti online szolgáltatók (honlap, webáruház) kötelesek a honlapjukon impresszumot fenntartani.

 

Az impresszum elmaradása, vagy hiányos, illetve megtévesztő volta fogyasztóvédelmi eljárást vonhat maga után.

 

Az impresszum kötelező tartalmi elemeiről itt található részletes tájékoztatás.