társasági jog

Társasági jog,
vállalatfelvásárlások (M&A) és kereskedelmi jog

A Szabó Gergely Gábor Ügyvédi Iroda rendkívüli tapasztalatokkal rendelkezik a társasági jog, vállalatfelvásárlások (M&A) és kereskedelmi jog területén. Számos nagy volumenű nemzetközi és hazai M&A tranzakció sikeres lebonyolítása mellett a gazdasági társaságok mindennapi társasági jogi és kereskedelmi jogi támogatását is ellátjuk.

Irodánk tevékenységei többek közt az alábbiak:

  • Gazdasági társaságok alapításával, átalakításával és megszüntetésével kapcsolatos teljes körű tanácsadás és ügyintézés, valamint cégeljárásban való képviselet
  • Bejegyzett társaságok változásaival kapcsolatos ügyintézés és okiratszerkesztés
  • Belső szabályzatok, taggyűléshez, illetve közgyűléshez szükséges dokumentumok elkészítése; konszernjogi kérdésekkel kapcsolatos tanácsadás
  • Társaságok felvásárlásával és összeolvadásával (M&A) kapcsolatos tranzakciós tanácsadás strukturális kérdésekre is kiterjedően; részvény-, üzletrész-, üzletág- és eszközátruházással kapcsolatos szerződések előkészítése
  • Csődeljárással, felszámolási eljárással és végelszámolással kapcsolatos teljes körű tanácsadás és képviselet
  • Társaságok átvilágítása, szerződéses kapcsolatok elemzése, követelésérvényesítés
  • Startupok jogi támogatása
  • Kereskedelmi szerződések szövegezése és véleményezése
  • Disztribútori, ügynöki szerződések szövegezése és véleményezése
  • Franchise szerződések előkészítése és kapcsolódó jogi tanácsadás
  • Tanácsadás és okiratszerkesztés elektronikus kereskedelmi kérdésekben
  • ÁSZF-ek és titoktartási megállapodások kidolgozása

Kérdések és válaszok

Társasági jogi és M&A ügyben, azaz cégalapításkor, változásbejegyzésnél, cégek átalakulásakor, egyesülésekor, szétválásakor; továbbá csődeljárásban és felszámolási eljárásban is kötelező a jogi képviselet. Ezen ügyekben érdemes társasági jogi ügyvédhez, M&A ügyvédhez fordulni.

Egy tapasztalt társasági jogi ügyvéd nem csak a szükséges okiratokat szerkeszti meg és viszi végig az eljárásokat, hanem strukturálási és adott esetben adózási kérdésekben is segíteni tud.

A társasági joghoz, cégjoghoz, csődjoghoz és felszámolási joghoz, a cégek átalakulásához, egyesüléséhez, szétválásához, a kereskedelmi joghoz, tőkepiaci joghoz számos jogszabály kapcsolódik. Ugyanakkor mindenképp javasolt hozzáértő társasági jogi ügyvéd igénybevétele a jogszabályok értelmezése és az adott ügyek során.

A legfontosabb jogszabályok az alábbiak:

a) 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről (”Régi Ptk.”);

b) 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről (”Ptk.”);

c) 2013. évi CLXXVII. törvény a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről (”Ptké.”);

d)  2006. évi V. törvény a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról (”Cégtörvény”, vagy ”Ctv.”);

e) 2013. évi CLXXVI. törvény az egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról (”Átalakulási törvény”);

f) 1991. évi XLIX. törvény a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról (”Csődtörvény”, vagy ”Csődtv.”);

g)  2001. évi CXX. törvény a tőkepiacról (”Tőkepiaci törvény”, vagy ”Tpt.”);

h)  1996. évi LVII. törvény a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról (”Versenytörvény”, vagy ”Tpvt.”);

i)  2005. évi CLXIV. törvény a kereskedelemről (”Kereskedelmi törvény”);

j) 2001. évi CVIII. törvény az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről (”Ekertv.”);

k) 2000. évi C. törvény a számvitelről (”Számviteli törvény”, vagy ”Számv. tv.”);

l)  1990. évi XCIII. törvény az illetékekről (”Illetéktörvény”);

m) 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról (”SZJA törvény”); és

n) 2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról (”Áfa törvény”).

A társasági jogi ügyvéd társasági jogi ügyekben, M&A ügyekben, azaz többek között cégalapításban, változásbejegyzésben, cégfelvásárlásban, cégek átalakításában (összeolvadás, szétválás), tagok (részvényesek) közötti ügyekben, társaságokkal kapcsolatos jogvitákban, részvénykibocsátásban, tőkepiaci ügyletekben, továbbá végelszámolásban, kényszertörlési eljárásban, vagyonrendezési eljárásban, csődeljárásban és felszámolási eljárásban tud segíteni. Ezen ügyekben érdemes társasági jogi ügyvédhez fordulni.

Egy tapasztalt társasági jogi ügyvéd nem csak az okiratokat szerkesztésével, az eljárások végig vitelével, hanem strukturálási, és adott esetben adózási kérdések megválaszolásával is segíteni tud.

A Szabó Gergely Gábor Ügyvédi Iroda biztos szakmai alapokon nyugvó, rendkívül szerteágazó társasági jogi, tranzakciós és kereskedelmi jogi tapasztalattal rendelkezik, és persze a minőséghez kellő ügy mennyiség is hozzájárult az elmúlt években. Ezért az Ön ügye biztos kezekben, társasági jogi ügyvéd kezében lesz.

A cégalapításhoz először is egyeztessünk társasági jogi ügyvéddel, valamint könyvelővel is.

A társasági jogi ügyvéd be fogja kérni a cégalapításhoz szükséges adatokat és feltesz pár tisztázandó kérdést. A teljesség igénye nélkül az alábbiakat kell tisztázni:

a)    társaság neve (adott esetben névfoglalással is érdemes élni);

b)    társaság székhelye, telephelye, fióktelepe (vonatkozó székhelyhasználati engedély beszerzésével együtt);

c)     társaság tagjai, illetve részvényesei;

d)    társaság főtevékenysége és tevékenységi körei;

e)    társaság törzstőkéje, illetve alaptőkéje, annak összetétele (pénzbeli, nem pénzbeli hozzájárulás) és

f)      egyes tagok törzsbetétje, üzletrészek, illetve részvények megoszlása;

g)    vezető tisztségviselők , iletve, hogy azok megbízási jogviszonyban, vagy munkaviszonyban látják-e el a tisztségüket

h)    cégjegyzésre jogosultak, önálló, illetve együttes cégjegyzési jog;

i) cégbejegyzési nyomtatványon kitöltendő információk, különös tekintettel az adózási és ÁFA kérdésekre, valamint közösségi adószám igénylésre; továbbá

j)      minden más, az adott cégforma és tények alapján szükséges adat;

Az adatok tisztázását követően a dokumentumok előkészítése, majd – ügyfél-azonostást követően – aláírása és ellenjegyzése következik. Végül pedig a cégbírósági beadás, amelyet a társasági jogi ügyvéd végez elektronikus úton.

Egyszerűsített eljárásban pár napot vesz igénybe a cégbejegyzés. Azt követően a bankszámla megnyitása, illetve élesítése, a kötelező kamarai regisztráció, és a cégkapu regisztráció a további tennivaló. Emellett, bár egyablakos ügyintézés keretében automatikusan generálódik az adószám a NAV által, érdemes a könyvelővel is egyeztetni a további szükséges lépések és bejelentések érdekében.

A Ptk. alapján vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni.

Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.

Nem lehet vezető tisztségviselő továbbá az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.

Végül, az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

Fontos, hogy amennyiben a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja. A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell.

A Ptk. alapján a vezető tisztségviselő az ügyvezetési tevékenysége során a jogi személynek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felel a jogi személlyel szemben.

A vezető tisztségviselő által e jogkörében eljárva harmadik személynek okozott károkért a jogi személy felel. A vezető tisztségviselő a jogi személlyel egyetemlegesen felel, ha a kárt szándékosan okozta.

Amennyiben egy ténylegesen működő céget profi befektető kíván megvenni, úgy az alábbi a szokásos menetrend:

a)    kapcsolatfelvétel és ún. NDA, avagy titoktartási megállapodás aláírása;

b)    letter of intent (LOI), avagy nem kötelezőérvényű ajánlat aláírása;

c)     társaság átvilágítása (due diligence) jogi, pénzügyi és iparág függvényében egyéb (pl. környezetvédelmi) szempontból;

d)    cégátvilágítás során talált ”csontvázak” azonosítása, beárazása, adott esetben a problémák orvosolása;

e)    term sheet, azaz ajánlat megtétele a cégátvilágítás, azaz due diligence eredmények alapján;

f)      szerződéses dokumentumok előkészítése és letárgyalása, véglegesítése;

g)    szükség esetén összefonódás bejelentése a GVH-nál, illetve az Európai Bizottságnál; és

h)    szerződéses dokumentumok aláírása, záráshoz szükséges lépések (conditions precedent) és nyilatkozatok megtétele (különösen vételár megfizetése), ügylet zárása (closing), dokumentumok cégbírósági benyújtása és egyéb zárás utáni lépések (conditions subsequent) megtétele.

A fentiekből látszik, hogy egy M&A tranzakció, cégfelvásárlás, vállalatfelvásárlás, illetve cégeladás összetett folyamat, amennyiben szakszerűen és minden részletre odafigyelve végezzük el.

Természetesen egy kisebb cég esetében egyszerűsíteni lehet a folyamatokon, de akkor is minden esetben érdemes társasági jogi ügyvéddel cégátvilágítást végezni, hogy kiderüljenek az esetleges buktatók és kihulljanak a ”csontvázak” a szekrényből. Az átvilágítást követően pedig a tranzakciós dokumentumokban megfelelően le lehet képezni a talált problémákat és azok megoldásait.

Üzletrész (részvény) átruházás (quota transfer, share transfer) esetében a céltársaságban fennálló részesedést (pl. 60%-ot) veszi meg a vevő. Üzletág átruházás (business transfer) esetén a céltársaság önálló gazdasági tevékenység tartós folytatására alkalmas (független) működő egységének megvételére kerül sor a hozzá tartozó vagyonnal együtt (pl. építőipari cég mélyépítési üzletága). Eszközátruházás (asset transfer) esetén pedig egy adott cég meghatározott eszközei, vagyontárgyai kerülnek megvételre.

A három fenti átruházási mód között strukturálási, cégjogi, jogutódlási és adózási különbségek vannak. Mindezek kapcsán mindenképp érdemes felkészült M&A ügyvéd, társasági jogi ügyvéd, valamint adott esetben adótanácsadó segítségét kérni, mivel a helyesen megválasztott átruházási mód kezelheti az átvilágítás (due diligence) során feltárt problémákat, valamint adózási és adott esetben közbeszerzési kérdéseket.

Azért szükséges a cégátvilágítás (due diligence), mert az által lehet teljes képet kapni a céltársaságról, annak jogi, pénzügyi és szabályozási jellemzőiről.

Az átvilágítás során számos olyan tény, körülmény, ”csontváz” merülhet fel, amelyek az egész tranzakció sorsát, a cég felvásárlásának folyamatát befolyásolhatják nem is szólva a cégértékről.

Egy due diligence report, avagy jogi jelentés alapján a vevő kellően megalapozott döntéseket tud hozni és a tranzakciós dokumentumok, különösen az eladói szavatosságok, felelősségvállalások, valamint a záráshoz (closing) szükséges lépések szakszerűen meghatározhatók.

Nem kötelező, csak rendkívül ajánlott eladási szándék esetén felmérni az adott cég értékét és a lehetséges ”csontvázakat” annak érdekében, hogy fel legyen készítve a cég az eladásra.

Amennyiben van egy profin előkészített összefoglaló a cégről, vagy az adott üzletágról (legal fact book), az növeli az eladás esélyeit és a teljes tranzakció idejét lerövidítheti, így költségeket spórolva meg mindkét félnek.

A tulajdonjog átruházásához az érintett ingatlan és tulajdoni hányad megjelölését, valamint az átruházás jogcímét tartalmazó okiratra van szükség. Ez lehet ingatlan adásvételi szerződés, ingatlan ajándékozási szerződés, ingatlan csere szerződés, tartási szerződés, életjáradéki szerződés, bejegyzési engedély, vagy bármely más releváns okirat.

Mindezek mellett, hogy ténylegesen megtörténjen a tulajdonjog bejegyzés, egy ingatlan-nyilvántartási kérelmet is elő kell terjeszteni, valamint meg kell fizetni az eljárási díjat (igazgatási szolgáltatási díj) is.

A tulajdonjog bejegyzését az ingatlan fekvése szerinti illetékes földhivatali osztály végzi.

Jogi személy (pl. cég) más típusú jogi személlyé történő átalakulása (pl. Kft-ből Zrt.) esetén az átalakuló jogi személy megszűnik, jogai és kötelezettségei az átalakulással keletkező jogi személyre, mint általános jogutódra szállnak át.

A jogi személy más jogi személyekkel összeolvadás vagy beolvadás útján egyesülhet. Összeolvadásnál az összeolvadó jogi személyek megszűnnek, és új jogi személy jön létre általános jogutódlás mellett. Beolvadásnál a beolvadó jogi személy szűnik meg, általános jogutódja az egyesülésben részt vevő másik jogi személy.

A jogi személy különválás vagy kiválás útján több jogi személlyé szétválhat. Különválás esetén a jogi személy megszűnik, és vagyona a különválással létrejövő több jogi személyre mint jogutódra száll át. Kiválás esetén a jogi személy fennmarad, és vagyonának egy része a kiválással létrejövő jogi személyre mint jogutódra száll át.

A cégek átalakulása, hosszú és összetett folyamat, amely fél évtől akár 1 évig is eltarthat. A gazdasági társaságok átalakulása során számos lépést meg kell tenni és sok határidőt kell figyelembe venni. Ezért az átalakulás, egyesülés, szétválás rendkívül alapos tervezést, előkészítést és pontos megvalósítást igényel.

Az alábbiakban csupán nagy vonalakban írjuk le a folyamatokat. A részletszabályokat a Ptk., az Átalakulási törvény és a Számviteli törvény részletesen szabályozza.

Az átalakulás, egyesülés, szétválás során az alábbi csomóponti lépések vannak:

a)    átalakulás elhatározása, azaz a tulajdonos(ok) döntése az átalakulásról;

b)    vagyonmérlegtervezet(ek) elkészítése és az átalakulási terv közzététele;

c)     cégbírósági kérelem, valamint az átalakulás bejegyzése; és

d)    végleges vagyonmérlegek elkészítése.

A tulajdonos(ok) döntése, azaz az átalakulás elhatározása a vonatkozó határozatban és az átalakulási tervben történik. Az átalakulási terv része a vagyonmérleg tervezet, a vagyonleltár tervezet, valamint (tranzakciótól függően) egyesülési szerződés, vagy szétválási szerződés. Az átalakulási tervben van meghatározva az átalakulás menete és főbb részletei.

Az átalakulásról egy vagy két döntéssel határozhatnak a tulajdonosok. Amennyiben csak egy döntés van, akkor a kétlépcsős folyamatot egyszerre teszik meg a tulajdonosok.

Az első döntésben az ügyvezetés előterjesztésére döntenek a tulajdonosok arról, hogy egyetértenek az átalakulás szándékával, illetve, hogy milyen más formába alakuljon át a társaság.

A második döntésnél a tulajdonosok (az auditált) vagyonmérleg-tervezetek alapján végleges döntést hoznak az átalakulásról.

Az átalakulásról szóló döntésről közzétételt kell kezdeményezni a Cégközlönyben két egymást követő lapszámban, és a hitelezők biztosítékot kérhetnek az igényeik kielégítésére.

Az átalakulással kapcsolatos kérelmet az átalakulási terv elfogadásától (második döntés) számított 60 napon belül kell előterjeszteni a cégbíróságon.

A cégbíróság bejegyzését követően pedig az átalakulás, egyesülés, szétválás napjára, mint fordulónapra végleges vagyonmérleget és vagyonleltárat kell összeállítani, amelyet letétbe kell helyezni.

A szindikátusi szerződés nincs külön nevesítve a Ptk-ban. A szindikátusi szerződés a bírói és iparági gyakorlat alapján olyan polgári jogi szerződésnek minősül, amelyben a gazdasági társaság (cég) alapításában részt vevő (vagy részt vett), illetve a társaságba befektető felek megállapodnak, hogy a cég alapítása során, illetve létrejöttét követően milyen módon kívánnak együttműködni, és mit várnak el egymástól, milyen kötelezettségeket vállalnak ,és milyen jogokat kívánnak biztosítani egymásnak a cég eredményessége, valamint saját érdekeik védelme céljából.

A szindikátusi szerződés a tagok, részvényesek közötti háttérmegállapodásnak tekintendő és a társasági szerződés, alapszabály kiegészítését, szolgálja.

Az angolszász jogrendszerekben, a startupok világában, valamint bonyolultabb cégstruktúrák és befektetések esetében gyakran találkozni szindikátusi szerződésekkel. Egy szindikátusi szerződés megértése, illetve megszövegezése speciális szaktudást igényel, mivel számos buktató szerepelhet benne. Épp ezért érdemes szindikátusi szerződések területén jártas társasági jogi ügyvéd segítségét igénybe venni, mielőtt bármit aláírnánk.

A Számviteli törvény főszabály szerint minden vállalkozás részére előírja a könyvvizsgálatot, de az alábbi felmentéseket adja a könyvvizsgálati kötelezettség alól:

Nem kötelező a könyvvizsgálat, ha az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozás éves (éves szintre átszámított) nettó árbevétele nem haladta meg a 300 millió forintot, és az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó által átlagosan foglalkoztatottak száma nem haladta meg az 50 főt. Azaz, ha bármelyik feltétel megvalósul (300 millió forint, vagy 50 fő) akkor kell könyvvizsgáló.

A fenti felmentés ugyanakkor számos esetben nem alkalmazható. Ilyenek többek között a konszolidálásba bevont vállalkozások; közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók; a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepei, kivéve azon külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepét, amely vállalkozás székhelye az Európai Unió valamely tagállamában található, illetve amelynél az adott állam jogszabályai által előírt éves beszámoló készítési, könyvvizsgálati, letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségek összhangban vannak az Európai Unió vonatkozó előírásaival; továbbá az a vállalkozó, akinek a tárgyévi üzleti év mérlegfordulónapján 10 millió forintot meghaladó, 60 napnál régebben lejárt köztartozása van.

A Csődtörvény alapján – többek között – akkor rendelik el az adós felszámolását, ha az adós szerződésen alapuló nem vitatott vagy elismert tartozását a teljesítési idő lejártát követő 20 napon belül sem egyenlítette ki vagy nem vitatta, és az ezt követő hitelezői írásbeli fizetési felszólításra sem teljesítette. Fontos, hogy ezen a jogcímen csak (kamatok és járulékok számítása nélkül) 200.000,-Ft feletti követelések esetén lehet megindítani az adós felszámolását.

Az adós vitatását akkor lehet megállapítani, ha az érdemben kétségbe vonja a fizetési kötelezettség jogcímét, fennállását, esedékességét, mértékét vagy összegét. Az adós vitatásának legkésőbb a hitelező fentiek szerinti fizetési felszólításának kézhezvételét megelőző napig írásban van helye.

Mind a felszámolás megindítása, mind az adósi vitatás helyes megfogalmazása és megküldése érdekében érdemes ügyvéd segítségét kérni.

A hitelezői igényeket a felszámolást elrendelő végzés Cégközlönyben való közzétételét követő 40 napon belül kell bejelenteni a felszámolónak ahhoz, hogy nyilvántartásba legyenek véve és esély legyen az érdemi kielégítésre.

A 40 napon túl, de 180 napon belül bejelentett igényeket a felszámoló nyilvántartásba veszi, de csak a 40 napon belül bejelentett igények kielégítése után maradó vagyonból elégíti ki azokat. Ezért a gyakorlatban mindenképp érdemes figyelni azt, hogy a partnereinkről milyen közlemények jelennek meg a Cégközlönyben és adott esetben ügyelni kell a 40 napon belüli bejelentésre.

A 180 napos határidő elmulasztása jogvesztéssel jár, ilyenkor már egyáltalán nem veszi nyilvántartásba az adott igényt a felszámoló.

Egy startup ügyvéd, vagy startup ügyvédi iroda három területen tud segíteni a startupoknak. Ezek a szellemi alkotások joga, cégjog és tőkepiaci jog.

A startup ügyvéd érti azt, hogy mi az a one-pager, term sheet, szindikátusi szerződés, 3F, VC, kockázati tőkealap, közösségi finanszírozás, Exit, IPO, így sikeresen tud navigálni a startup jog és befektetések területén értő segítséget nyújtva ügyfeleinek.

Sokszor a befektetők próbálják a legjobban megkötni a startupok kezét és letörni a szárnyaikat, így már a folyamat elején érdemes startup ügyvédet igénybe venni, aki meg tudja teremteni jogi szempontból az optimális egyensúlyt és végig tud kísérni a gyakran rögös úton.

A disztibútori (forgalmazói)szerződés lényege, hogy a disztribútor a gyártó termékeit a saját nevében, saját számlájára értékesíti.

Ügynök ezzel szemben a megbízója nevében, illetve megbízója javára végez közvetítői tevékenységet és jutalékot kap, azaz nem a saját számlájára értékesít.

Mindkét struktúrának vannak jogi finomságai és kockázatai, így azok kapcsán érdemes tapasztalt ügyvédhez fordulni.

Egy weblapnak, illetve webshopnak az alábbi adatokat, illetve dokumentumokat kell tartalmaznia:

Impresszum az alábbi adatokkal:

a)    szolgáltató neve;

b)    szolgáltató székhelye, telephelye, ennek hiányában lakcíme;

c)     szolgáltató elérhetőségei, különösen email cím;

d)    szolgáltatót nyilvántartásba bejegyző bíróság vagy hatóság megnevezése és a szolgáltató nyilvántartási száma (amennyiben a szolgáltató létrejöttét vagy tevékenysége megkezdését jogszabály nyilvántartásba való bejegyzéshez köti)

e)    amennyiben a szolgáltató tevékenységének gyakorlása engedélyköteles, akkor ez a tény és az engedélyező hatóság megnevezése, valamint elérhetőségi adatai, továbbá az engedély száma

f)      szolgáltató adószáma (amennyiben ÁFA alany)

g)    amennyiben az adott szakmára szabályozott előírások vonatkoznak, akkor az adott szakmai érdek-képviseleti szerv (kamara) megnevezése, amelynek a szolgáltató tagja; természetes személy szolgáltató szakképzettsége, illetve szakmai, tudományos fokozatának, valamint annak a tagállamnak a megjelölése, ahol ezt a szakképzettséget, illetve fokozatot szerezte; hivatkozás a szabályozott szakma gyakorlásának a szolgáltató letelepedési helye szerinti államban alkalmazandó szakmai szabályaira való hivatkozás, és az azokhoz való hozzáférés módjára való hivatkozás; és

h)    tárhelyszolgáltató adatai (székhely, telephely, elérhetőség, különösen email cím).

Az impresszumon felül az adatkezelési tájékoztató is szükséges (letölthető, kinyomtatható változatban).

Végül pedig az általános szerződési feltételekre (letölthető, kinyomtatható változatban) van szükség.

Elektronikus úton történő szerződéskötés esetén további tájékoztatási kötelezettségek vannak, amelyről igény esetén szívesen adunk tájékoztatást.