Az állami bértámogatás szabályairól a ma reggeli cikkemben már beszámoltam, most lássuk a cégek és társasházak működésére vonatkozó új szabályokat:
Cégek működése
A Kormány ma hajnalban megjelent 102/2020. (IV. 10.) Korm. rendelete a veszélyhelyzet során a személy- és vagyonegyesítő szervezetek működésére vonatkozó eltérő rendelkezésekről számos új szabályt vezetett be annak érdekében, hogy egyszerűbbé váljon a cégek működése a veszélyhelyzet alatt.
Számos cég nincs felkészítve társasági jogilag a jelenlegi helyzetre, mivel sok tulajdonosuk, részvényesük van és a létesítő okiratukban nincs lehetőség hírközlő eszközök útján való, vagy írásbeli tulajdonosi döntéshozatalra. Az új rendelet épp ezen cégeknek segít, mivel – bizonyos, viszonylag könnyen teljesíthető feltételekkel – lehetővé teszi hírközlő eszközök útján való tulajdonosi döntéshozatalt és az ülés tartása nélküli (írásbeli) döntéshozatalt is.
Emellett amennyiben a döntéshozó szerv határozathozatalára – bizonyos további feltételek teljesülése hiányában – nem kerül sor az új szabályok szerint, akkor a beszámoló elfogadásáról, az adózott eredmény felhasználásáról és a döntéshozó szerv hatáskörbe tartozó, azonban a jogi személy törvényes működésének fenntartásához, a veszélyhelyzet miatt kialakult helyzet kezeléséhez szükséges, valamint az észszerű és felelős gazdálkodás körében felmerülő halaszthatatlan ügyekben a jogi személy ügyvezetése határoz. Az ügyvezetés ezen új hatásköre azonban nem korlátlan, így pl. nem dönthet a jogi személy jogutód nélküli megszűnéséről, jegyzett tőke leszállításáról és a létesítő okirat módosításáról csak akkor dönthet ha a veszélyhelyzet ideje alatt hatályba lépő jogszabály rendelkezése alapján van arra szükség, továbbá pótbefizetésről is csak komoly korlátozások mellett dönthet. Az ügyvezetői felelősség szabályai továbbra sem változtak és továbbra is a cég érdekében köteles eljárni, de ettől függetlenül mindenképp javaslom, hogy a tagok, részvényesek lehetőség szerint maguk döntsenek a rájuk tartozó kérdésekben és ne adjanak arra lehetőséget (vagy csak szigorú ellenőrzés mellett), hogy az ügyvezetés (vissza)éljen az új jogaival.
Az ügyvezetés fentiek szerint hozott döntéseit a veszélyhelyzet megszűnését követő legfeljebb 90. napra összehívandó rendkívüli döntéshozó szervi ülés napirendjére kell tűzni. Amennyiben az utólagos döntéshozó szervi határozat a korábbi döntést megváltoztatja, vagy hatályon kívül helyezi, az nem érinti az azt megelőzően keletkezett jogokat és kötelezettségeket. Ez a szabály az én olvasatomban azt jelenti, hogy a beszámolóval kapcsolatos döntéseket és lépéseket az adott feltételek megvalósulása esetén az ügyvezetés is meghozhatja – a sajtóhírek szerint a közzétételi határidő 2020. szeptember 30-ra fog módosulni -, de azt utólag jóvá kell hagyatni a tagokkal, részvényesekkel. Ugyanakkor a tagi, részvényesi döntések nem módosíthatják a beszámolót. Amennyiben megalapozott ez a jogértelmezés, úgy ez újabb ok arra, hogy lehetőleg a taggyűlés, közgyűlés hozza meg a döntéseket és ha ez nem lehetséges, úgy szoros kontroll alatt legyen az ügyvezetés.
Végül a jogszabály azt is kezeli, ha a jogi személy vezető tisztségviselőjének vagy testületi tagjának, valamint az állandó könyvvizsgálójának megbízatása a veszélyhelyzet ideje alatt szűnik meg. Ez esetben a megbízatás alapítói határozat vagy döntéshozó szervi határozat hiányában a veszélyhelyzet megszűnését követő 90. napig fennmarad, és a vezető tisztségviselő, a testületi tag, valamint az állandó könyvvizsgáló legkésőbb eddig az időpontig köteles feladatát ellátni. Az állandó könyvvizsgáló megbízatásának lejárta esetén a szükséges intézkedések meghozatalára – a fent írt feltételek mellett – a jogi személy ügyvezetése is jogosult.
Társasházak működése
A cégekhez hasonlóan a 102/2020. (IV. 10.) Korm. rendelet a társasházak esetében is adminisztratív könnyítéseket vezetett be.
A veszélyhelyzet alatt főszabályként nem tart közgyűlést a társasház és ha az éves elszámolásról és a következő évi költségvetésről való döntés, vagy más kötelező döntés határideje a veszélyhelyzet ideje alatt jár le, ezen tárgykörökben a veszélyhelyzet megszűnését követő 90 napon belül kell a közgyűlésnek döntenie. Közgyűlést kell tartani ugyanakkor, ha azt a tulajdoni hányad 1/10-ével rendelkező tulajdonostársak a napirend, az ok és a közgyűlési határozatra tett javaslat megjelölésével írásban kérik. Ebben az esetben a döntés csak írásbeli szavazással hozható meg.
A társasház működése körében, valamint az érintettek egymás közti viszonyaiban írásbeli nyilatkozatnak, közlésnek – bizonyos, viszonylag könnyen teljesíthető feltételek mellett – minősül az írásbelinek nem minősülő elektronikus úton (pl. e-mail, internetes alkalmazás) tett nyilatkozat is.
Végül pedig a közös képviselő (intézőbizottság) kapcsán is lényeges új szabályok lettek bevezetve. A közgyűlés nem mentheti fel megbízatásából a közös képviselőt (intézőbizottságot). A közös képviselői (intézőbizottsági) megbízatását a közös képviselő (intézőbizottság) nem szüntetheti meg. Ha a közös képviselő (intézőbizottság) megbízatása a veszélyhelyzet ideje alatt jár le, a közös képviselő (intézőbizottság) az új közös képviselő (intézőbizottság) megválasztásáig, de legkésőbb a veszélyhelyzet megszűnését követő 90. napig köteles a feladatait – változatlan díjazás mellett – ellátni. A vezető tisztségviselőkhöz hasonlóan a közös képviselő (intézőbizottság) felelőssége sem változik, de mindenképp javaslom a kiemelt figyelmet a közgyűlés, lakók részéről, nehogy az új szabályok örve alatt visszaélések legyenek a közös képviselő (intézőbizottság) részéről.
