versenyjog
 

Versenyjog

Versenyjogi szaktudásunkat az iparág nagyjaitól szereztük és büszkék vagyunk arra, hogy az elmúlt évtizedben több óriási közérdeklődére számot tartó versenyügyben vettünk részt.

A Szabó Gergely Gábor Ügyvédi Iroda vonatkozó tevékenységei többek közt az alábbiak:

  • Összefonódások bejelentése a GVH-hoz
  • Tanácsadás és GVH előtti képviselet gazdasági versenyt korlátozó megállapodás tilalmának feltételezett megsértése (kartell), gazdasági erőfölénnyel való visszaélés, fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának feltételezett megsértése miatt indult eljárásokban
  • Tanácsadás és képviselet reklámügyekben és fogyasztóvédelmi ügyekben
  • Magánjogi jogérvényesítéssel kapcsolatos ügyekben való közreműködés
  • Tiltott állami támogatással érintett ügyekkel kapcsolatos tanácsadás és képviselet
  • Versenyjogi megfelelőség elősegítése és kapcsolódó szabályozási kérdések megválaszolása
  • Értő és hatékony képviselet GVH rajtaütés („hajnali rajtaütés”, avagy „dawn raid”) során

Kérdések és válaszok

Egy versenyjogász, versenyjog ügyvéd többek közt összefonódások (fúziók) bejelentésében; versenykorlátozó megállapodás, illetve kartell miatt, gazdasági erőfölénnyel való visszaélés miatt, illetve fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának feltételezett megsértése miatt indult eljárásokban való képviseletben; magánjogi jogérvényesítéssel kapcsolatos ügyekben, GVH rajtaütések során, tisztességtelen verseny tilalmába ütköző magatartások és kapcsolódó eljárások során, engedékenységi ügyekben, reklámügyekben és fogyasztóvédelmi ügyekben tud segíteni.

Emellett, mivel rendkívül komoly bírságokkal lehet számolni versenyjogi jogsértések esetén, ezért a versenytudatosság, a megfelelőség (compliance) és az esetleges GVH dawn raid-re való felkészülés elősegítése is egy versenyjogi ügyvéd feladata.

A versenyjog speciális jogterület, amely számos jogforrás mellett a gyakorlatra is erősen támaszkodik, továbbá az értő joggyakorláshoz mély iparági és közgazdaságtani ismereteket is megkövetel.

A legfontosabb jogszabályok és jogforrások az alábbiak:

a) 1996. évi LVII. törvény a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról (”Versenytörvény”, vagy ”Tpvt.”);

b) 2008. évi XLVII. törvény a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról (”Fttv.”);

c) 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről (”Ptk.”);

d)  2016. évi CL. törvény az általános közigazgatási rendtartásról (”Ákr.”)

e)    Versenyjogi rendelkezéseket is tartalmazó ágazati jogszabályok (pl. VET., Eht., Kbt.)

f)  GVH Közlemények (Gazdasági Versenyhivatal elnöke és Versenytanács elnöke együttes közleményei);

g) Tájékoztatók és elvi jelentőségű döntések;

h) Szerződés az Európai Unió működéséről (EUMSz.) ;

i)      További EU jogforrások, rendeletek és bizottsági közlemények, amelyek antitröszt (antitrust) ügyekben itt, míg fúziós ügyekben itt találhatók;

j) Európai Bizottság, valamint az Európai Törvényszék és az Európai Bíróság esetjogi gyakorlata

k)     EU fogyasztóvédelmi szabályai, amelyek itt találhatók;

l) 2008. évi XLVIII. törvény a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól (”Reklámtörvény”, vagy ”Grt.”); és

m) 1997. évi CLV. törvény a fogyasztóvédelemről (”Fgytv.” vagy ”fogyasztóvédelmi törvény”).

A GVH feladata a magyar és EU versenyszabályok alkalmazása, a versenyfelügyelet, versenypártolás és versenykultúra fejlesztés.

A GVH jár el minden olyan, a Versenytörvény, azaz Tpvt. hatálya alá tartozó ügyben, amely nem tartozik bírósági hatáskörbe, így az összefonódások (fúzió), gazdasági erőfölénnyel való visszaélés, versenykorlátozó megállapodások, illetve kartell, üzletfelek megtévesztése, tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok, jogsértő összehasonlító reklám, illetve megtévesztő reklám ügyekben is. Emellett a GVH jár el a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat ügyében is.

A vállalkozások összefonódását, azaz fúziót, cégfelvásárlást, egyesülést, irányításszerzést bizonyos értékhatár fölött be kell jelenteni a GVH részére. Az ún. közösségi léptékű összefonódásokat pedig az Európai Bizottság részére kell bejelenteni.

A GVH bejelentés bevétel alapján akkor kötelező, ha

a)    Valamennyi érintett vállalkozáscsoport előző üzleti évben elért nettó árbevétele együttesen a 15 milliárd forintot meghaladja; ÉS

b)    az érintett vállalkozáscsoportok között van legalább két olyan vállalkozáscsoport, amelynek előző évi nettó árbevétele 1 milliárd forint felett van.

Emellett a fenti értékhatárt el nem érő összefonódást is be kell jelenteni a GVH részére, ha nem nyilvánvaló, hogy az nem csökkenti jelentős mértékben a versenyt és az érintett vállalkozáscsoportok előző évi nettó árbevétele együttesen az 5 milliárd forintot meghaladja.

A fenti küszöbértékekhez a nettó árbevétel számítása során a Magyarország területén eladott árukból az előző üzleti évben elért nettó árbevételt kell figyelembe venni.

Közösségi léptékű összefonódások tekintetében az Európai Bizottság jár el. Akkor beszélhetünk közösségi léptékű összefonódásról, ha:

a)    az összes érintett vállalkozás összevont teljes világméretű forgalma meghaladja az 5 milliárd eurót; ÉS

b)    az érintett vállalkozások közül legalább két vállalkozás mindegyikének teljes közösségi szintű forgalma meghaladja a 250 millió eurót,

kivéve, ha az érintett vállalkozások mindegyike teljes közösségi szintű forgalmának több mint kétharmadát egy és ugyanazon tagállamban éri el.

Egy összefonódás, amely nem éri el az előző bekezdésben foglalt küszöbértékeket, közösségi léptékű, ha:

a)    az összes érintett vállalkozás összevont teljes világméretű forgalma meghaladja a 2,5 milliárd eurót;

b)    legalább három tagállam mindegyikében az összes érintett vállalkozás összevont teljes forgalma meghaladja a 100 millió eurót;

c)     a b) pont alapján számításba vett legalább három tagállam mindegyikében legalább két érintett vállalkozás mindegyikének a teljes forgalma meghaladja a 25 millió eurót; ÉS

d)    legalább két érintett vállalkozás mindegyikének a teljes közösségi szintű forgalma meghaladja a 100 millió eurót,

kivéve, ha az érintett vállalkozások mindegyike teljes közösségi szintű forgalmának több mint kétharmadát egy és ugyanazon tagállamban éri el.

Ahhoz, hogy meg lehessen állapítani, hogy egyáltalán összefonódásról van-e szó, valamint magához az összefonódás bejelentéséhez is egyértelműen versenyjogászra, versenyjog ügyvédre van szükség. Emellett a bejelentéshez komoly piaci ismeretekre és verseny-közgazdasági tudásra is szükség van.

Emellett pedig szinte külön tudomány úgy strukturálni egy adott tranzakciót, hogy ne legyen szükség bejelentésre és versenyfelügyeleti eljárás során se legyen gond az ügylettel.

Irodánk szaktudása és tapasztalatai révén hatékony segítséget tud nyújtani a tranzakciók strukturálása, valamint az összefonódások bejelentése során.

A dawn raid hajnali rajtaütést, avagy helyszíni kutatást jelent. A dawn raid során a GVH versenyjogsértés gyanúja esetén előzetes bírói engedéllyel helyszíni kutatást végez a vizsgált vállalkozás székhelyén, telephelyén, fióktelepén, járműiben, jelenlegi és korábbi vezetői magánlakásán, illetve jelenlegi dolgozói magánlakásán.

A helyszíni vizsgálat a GVH tisztviselők szolgálati igazolványainak, valamint a bírói döntés, valamint az eljárást megindító végzés átadásával indul. Érdemes azonnal hívni az ügyvédünket és alaposan átvizsgálni ezeket a dokumentumokat, mivel ezek szabják meg a vizsgálat kereteit.

Lényeges, hogy a GVH nem köteles megvárni a cégvezetőt, illetve az ügyvédet és ha nem engedik be a vizsgálókat, akkor akár rendőri közreműködést is igénybe vehet a GVH. Az eljárás akadályozásáért pedig a GVH eljárási bírságként akár az előző évi nettó árbevételének 1%-ával is sújthatja az adott vállalkozást.

A dawn raid során a GVH vizsgálói bármely helyiségbe beléphetnek, kérdéseket tehetnek fel, bármely dokumentumot, informatikai eszközt, adathordozót megnézhetnek, lemásolhatnak akkor is, ha az adott bizonyíték más versenyjogi jogsértéshez kapcsolódik, amely esetben utólag fog kérni az adott bizonyíték kapcsán a GVH bírói engedélyt.

Az érintetteknek kötelességük együttműködni a vizsgálókkal és a kért adatot, eszközt, felvilágosítást megadni nekik azzal, hogy jogsértés beismerésére nem kötelesek. Fontos, hogy a GVH komoly informatikai arzenállal rendelkezik, így semmi értelme adatokat törölni, vagy bármit elérhetetlenné tenni.

Lényeges, hogy a válallkozás és az ügyvédei közötti, védekezés céljából folytatott kommunikációt (pl. email, jogvélemény) nem lehet lefoglalni, megvizsgálni, illetve felhasználni feltéve, hogy annak jellege magából a dokumentumból kiderül. Ez a mentesség nem alkalmazandó a belső jogtanácsossal folytatott kommunikációra.

Az ügyvéd szerepe rendkívül fontos egy helyszíni vizsgálat során, mivel nemcsak megnyugtatja a vállalkozónál dolgozókat, hanem eljárási bírságtól is megóvhatja a vállalkozást, sőt a sikeres védekezést is megalapozhatja az ügyvéd hatékony közreműködése főleg ha a vizsgálók túlterjeszkednének a bírói engedély és az eljárásindító végzés keretein.

Mindezeken felül a jogkövető magatartásban, azaz a versenyjogi compliance-ben és egy esetleges dawn raid-re való felkészülésben és a vizsgálat során tanúsítandó magatartási szabályok meghatározásában is hatékonyan tud segíteni a versenyjog ügyvéd.

A Tpvt., avagy Versenytörvény fogalomhasználatában a versenykorlátozó megállapodás szélesebb értelemben van használva, mint a kartell.

A versenykorlátozó magatartás definíciója alapján tilos

I.

a)    a vállalkozások közötti megállapodás és

b)    összehangolt magatartás, valamint

c)     a vállalkozások egyesülési jog alapján létrejött szervezetének, köztestületének, egyesülésének és más hasonló szervezetének (a továbbiakban együtt: vállalkozások társulása) a döntése

(együtt: megállapodás)

amely

II.

a gazdasági verseny

a)    megakadályozását,

b)    korlátozását vagy

c)     torzítását

III.

a)    célozza, vagy

b)    ilyen hatást fejthet, illetve

c)     ilyen hatást fejt ki.

Nem minősül ilyennek a megállapodás, ha egymástól nem független vállalkozások (pl. egy cégcsoportba tartozó vállalatok) között jön létre.

A versenykorlátozó megállapodáshoz mindhárom fenti kategóriából (I-III) legalább egy-egy alakzatnak meg kell valósulnia (pl. I.b), II. a) és III. b) pontok valósulnak meg).

A Tpvt., avagy Versenytörvény a fenti definíciót követően példálózó jelleggel tartalmaz jellemző megvalósítási alakzatokat a versenykorlátozó megállapodásra, pl. piac felosztása, a vételi vagy az eladási árak, valamint az egyéb üzleti feltételek közvetlen vagy közvetett meghatározására.

Nem esik tilalom alá versenykorlátozó megállapodás, ha az csekély jelentőségű, azaz ún. de minimis amely akkor állhat fenn

a)    versenytársak közötti megállapodás esetén, ha a megállapodást kötő feleknek és az azoktól nem független vállalkozásoknak az együttes részesedése az érintett piacok egyikén sem haladja meg a 10%-ot,

b)    nem versenytársak közötti megállapodás esetén pedig, ha a megállapodást kötő egyes feleknek a tőlük nem független vállalkozásokkal együttes piaci részesedése külön-külön az érintett piacok egyikén sem haladja meg a 15%-ot.

Emellett az ún. csoportmentesítési rendeletek bizonyos magatartásokat (pl. egyes vertikális megállapodások, egyes technológia transzferek) az adott feltételek teljesülése esetén egyszerűen kivesznek a fenti tilalom alól.

A helyzetet még tovább bonyolítja, hogy a de minimis szabályok által adott mentességek nem alkalmazhatók a kartellre valamint bármely közvetlenül vagy közvetve a vételi vagy az eladási árak rögzítésére irányuló más megállapodásra vagy összehangolt magatartásra.

A kartell a versenytársak közötti olyan megállapodás vagy összehangolt magatartás, amelynek célja a verseny korlátozása, megakadályozása vagy torzítása, így különösen a vételi vagy eladási árak, valamint az egyéb üzleti feltételek közvetlen vagy közvetett meghatározása, az előállítás vagy a forgalmazás korlátozása, a piac felosztása, ideértve a versenyeztetéssel kapcsolatos összejátszást, az import- vagy exportkorlátozást is.

A kartell a versenykorlátozó megállapodásnál szűkebb fogalom, mivel nem tartozik bele az elkövetési magatartások körébe a döntés, továbbá a kartell mindig célzatos magatartás és mindig versenytársak között jöhet csak létre, azaz vertikális viszonylatban nem.

Végül akkor is versenykorlátozó megállapodásról beszélünk, ha annak és az érintett piacon érvényesülő további hasonló megállapodásoknak az együttes hatásaként a verseny jelentős mértékben megakadályozódik, korlátozódik vagy torzul akkor is ha fennállnak a de minimis feltételek.

A fenti szabályok rendkívül összetett rendszert alkotnak és komoly szakértelmet igényel egy versenyfelügyeleti eljárásban való hatékony védekezés, illetve a versenysemleges magatartás és a compliance kialakítása. Épp ezért is van szükség ehhez versenyjogászra, avagy versenyjog ügyvédre, illetve kartell ügyvédre.

Aki a GVH számára nélkülözhetetlen bizonyítékot szolgáltat egy ún kőkemény kartellről (hardcore cartel), informátori díjként a kiszabott bírság 1%-ára, de legfeljebb 50 millió forintra lehet jogosult.

A szolgáltatott bizonyíték két típusú lehet: a kőkemény kartellel kapcsolatos nélkülözhetetlennek minősülő írásos bizonyíték, vagy helyszíni kutatás megalapozásához szükséges nélkülözhetetlen információ.

Az informátor bármely természetes személy lehet, még a kartellezés végrehajtói is azzal, hogy nem jogosult az informátori díjra

a)    annak a vállalkozásnak a vezető tisztségviselője, tagja, felügyelő-bizottságának tagja, alkalmazottja vagy megbízottja, amely korábban ugyanazon magatartás miatt engedékenység iránti kérelmet nyújtott be;

b)    a bűncselekménnyel vagy szabálysértéssel szerzett bizonyíték után; továbbá

c)     ha a bizonyíték megszerzése a GVH által előírt jogszerű együttműködés megsértésével történt.

Lényeges, hogy az informátori bejelentés önmagában nem alapozza meg a büntetőjogi jogkövetkezmények alóli mentesülést, ehhez az szükséges, hogy az informátor az adott cselekményt a büntető ügyekben eljáró hatóságok előtt elsőként feltárja. Amennyiben pedig az informátor az érintett vállalkozás vezető tisztségviselője, tagja, felügyelő bizottságának tagja, alkalmazottja vagy megbízottja (azaz informátori díjra nem jogosult) akkor mentesülhet, ha a vállalkozás bírság mellőzésére alapot adó kérelmet nyújt be.

A GVH-nál akár anonim módon is lehet érdeklődni az informátori bejelentés érdekében, a Kartell-chat oldalon keresztül.

A Versenytörvény és a GVH vonatkozó közleménye alapján szigorú feltételek mellett lehetőség van arra, hogy a kartellező és más, nem versenytársak között létrejött, a vételi vagy az eladási árak rögzítésére irányuló megállapodásban vagy összehangolt magatartásban résztvevő vállalkozások a GVH-val való együttműködés esetén a versenyfelügyeleti bírság alól teljes egészében, vagy részben mentesüljenek.

Amennyiben az engedékenységgel élő elsőként tesz bejelentést; olyan dokumentumot vagy adatot nyújt be, amellyel a GVH még nem rendelkezik és amellyel a kartell magatartást a GVH bizonyítani tudja; nem kényszeríthette a kartell más tagját a jogsértésben történő részvételre; teljes mértékben és folyamatosan együttműködik a versenyfelügyeleti eljárásban a GVH-val az eljárás végéig, akkor a teljes bírság alól mentesül, közbeszerzési kartellben a büntetés korlátlan enyhítésére vagy mellőzésére is sor kerülhet, polgári jogi felelőssége csökken, továbbá nem a közbeszerzésektől eltiltva.

Amennyiben nem vagyunk elsők az engedékenység iránti kérelemmel, akkor a jogsértést meg fogja állapítani a GVH, de a kiszabható bírság az 50%-ára csökkenthető, ha a vállalkozás jelentős többletértékű bizonyítékot szolgáltat a GVH számára meglévő információkhoz képest. A büntetőjogi következmények alól ez a megoldás is mentesíthet, de lényeges, hogy a közbeszerzésekből való kizárást nem lehet így elkerülni.

Egy GVH rajtaütés, illetve helyszíni vizsgálat fényében komolyan el kell gondolkodni az engedékenységen és – bár Magyarországon még él a betyárbecsület – sokszor valós versenyfutás történik annak érdekében, hogy első legyen az adott vállalkozás az engedékenységi kérelemmel.

Egy felkészült versenyjogász, avagy versenyjog ügyvéd a fenti kritikus helyzetben is tud segíteni.

Egy közbeszerzési kartellnek nemcsak versenyjogi szankciói (akár az előző évi csoportszintű árbevétel 10%-a), hanem közbeszerzési, polgári jogi, sőt büntetőjogi következményei is lehetnek.

A közbeszerzési jogi következmények a Közbeszerzési Döntőbizottság által kiszabható bírság, továbbá kizáró okot is jelent egy közbeszerzési kartell, mivel a Kbt. alapján 3 évig ki van zárva a közbeszerzési eljárásokból a GVH által közbeszerzési kartellben véglegesen és végrehajtható módon marasztalt és bírsággal sújtott vállalkozás.

Egy közbeszerzési kartellért való büntetőjogi felelősség mind a jogsértésért közvetlenül felelős személyt (ügyvezető, munkavállaló), mind az adott jogsértő vállalkozást is terhelheti és természetes személyre nézve akár szabadságvesztéssel is járhat.

Végül a polgári jogi következmények körében kártérítési igénnyel élhetnek a kartell károsultjai a kartellezőkkel szemben, ráadásul megdönthető vélelemként fennáll, hogy a kartell kárt okozott, sőt 10%-os kárvételem is alkalmazandó.

Megfelelő jogi tanácsadóval a fenti jogkövetkezmények enyhíthetők, sőt bizonyos esetekben (pl. öntisztázás) akár megelőzhetők, illetve orvosolhatók is.

Először is tisztázni szükséges, hogy mi az erőfölény fogalma.

Gazdasági erőfölényben van az érintett piacon, aki gazdasági tevékenységét a piac többi résztvevőjétől nagymértékben függetlenül folytathatja, anélkül, hogy piaci magatartásának meghatározásakor érdemben tekintettel kellene lennie versenytársainak, szállítóinak és üzletfeleinek vele kapcsolatos piaci magatartására, azaz aki gyakorlatilag tudja magát függetleníteni a piactól.

Gazdasági erőfölényben lehet egy vállalkozás, illetve vállalkozáscsoport vagy több vállalkozás, illetve több vállalkozáscsoport közösen.

Az erőfölény kapcsán vizsgálni kell

a)    azt, hogy az érintett piacra való belépés és az onnan történő kilépés milyen költségekkel és kockázattal jár, illetve, hogy milyen műszaki, gazdasági vagy jogi feltételek megvalósítását igényli;

b)    a vállalkozás, illetve vállalkozáscsoport vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetét, illetve annak alakulását; és

c)     az érintett piac szerkezetét, a piaci részesedések arányát, a piac résztvevőinek magatartását, valamint a vállalkozásnak, illetve vállalkozáscsoportnak a piac alakulására gyakorolt gazdasági befolyását.

Amennyiben fennáll a gazdasági erőfölény, úgy tilos azzal visszaélni, különösen (de nem kizárólag)

a)    az üzleti kapcsolatokban – ideértve az általános szerződési feltételek alkalmazásának esetét is – tisztességtelenül vételi vagy eladási árakat megállapítani, vagy más módon indokolatlan előnyt kikötni, vagy hátrányos feltételek elfogadását kikényszeríteni;

b)    a termelést, a forgalmazást vagy a műszaki fejlődést a végső üzletfelek kárára korlátozni;

c)     indokolatlanul elzárkózni az ügylet jellegének megfelelő üzleti kapcsolat létrehozásától, illetve fenntartásától;

d)    a másik fél gazdasági döntéseit indokolatlan előny szerzése céljából befolyásolni;

e)    az árut az ár emelését megelőzően vagy az ár emelkedésének előidézése céljából, vagy egyébként indokolatlan előny szerzésére, illetve versenyhátrány okozására alkalmas módon a forgalomból indokolatlanul kivonni, illetőleg visszatartani;

f)      az áru szolgáltatását, átvételét más áru szolgáltatásától, átvételétől, továbbá a szerződéskötést olyan kötelezettségek vállalásától függővé tenni, amelyek természetüknél fogva, illetve a szokásos szerződési gyakorlatra figyelemmel nem tartoznak a szerződés tárgyához;

g)    azonos értékű vagy jellegű ügyletek esetén az üzletfeleket indokolatlanul megkülönböztetni, ideértve olyan árak, fizetési határidők, megkülönböztető eladási vagy vételi feltételek vagy módszerek alkalmazását, amelyek egyes üzletfeleknek hátrányt okoznak a versenyben;

h)    a versenytársaknak az érintett piacról való kiszorítására vagy a piacra lépésük akadályozására alkalmas, nem a versenytársakéhoz viszonyított nagyobb hatékonyságon alapuló, túlzottan alacsony árakat alkalmazni;

i)      a piacra lépést más módon indokolatlanul akadályozni; vagy

j)      a versenytárs számára indokolatlanul hátrányos piaci helyzetet teremteni, vagy gazdasági döntéseit indokolatlan előny szerzése céljából befolyásolni.

Gazdasági erőfölénnyel való visszaélés esetén a GVH versenyfelügyeleti hatáskörében akár az előző évi csoportszintű árbevétel 10%-ának megfelelő bírsággal is sújthatja az adott vállalkozást, így ezen eljárások esetén is szükséges a szakértő ügyvédi segítség.