energiajog

 

Energiajog

Dr. Szabó Gergely Gábor energetikai szakjogász értékes szabályozási és gyakorlati tapasztalatokkal rendelkezik az energiajog területén. Irodánk több jelentős energiaipari tranzakcióban, energiabeszerzésben, magánvezeték ügyben és számos hatósági eljárásban vett részt az elmúlt időszakban.

Irodánk tevékenységei többek közt az alábbiak:

  • Erőművek létesítésével, METÁR tenderrel, valamint szolgáltatók működési engedélyével kapcsolatos teljes körű tanácsadás és ügyintézés
  • Villamos energia és földgáz beszerzéssel (beleértve a közbeszerzést is), energiakereskedő váltással kapcsolatos tanácsadás
  • Energiaszolgáltatási szerződések, üzletszabályzatok kidolgozása, módosítása, véleményezése
  • Villamos energia, illetve földgázszállítási szerződésekkel kapcsolatos tanácsadás
  • Magánvezeték ügyekkel kapcsolatos tanácsadás és okiratszerkesztés, valamint hatóság előtti képviselet mind vételezői, mind felhasználói oldalon
  • Hatóságok (MEKH, GVH) előtti, valamint peres és peren kívüli képviselet, fogyasztók képviselete
  • Energetikai audit

Kérdések és válaszok

Egy energiajoggal foglalkozó ügyvéd, energiajogász, avagy energetikai szakjogász energiaipari szabályozási kérdésekben (villamos energia, földgáz, távfűtés, víziközmű, hulladék) és hatósági (MEKH) ügyekben (ideértve különösen az engedélyezési kérdéseket); energia beszerzésekben (villamos energia, földgáz); energiaipari tranzakciókban; szerződések, üzletszabályzatok és kapcsolódó dokumentumok kidolgozásában, véleményezésében; vezetékjogi ügyekben (magánvezetékes vételezés); energiajogi ügyekben peres és peren kívüli képviselet ellátásában; valamint energetikai auditban tud segíteni.

Az energiajog speciális jogterület, amelyhez a számos jogforrás mellett az adott rendszerek működési mechanizmusait és az irányadó szabályzatokat (üzemi szabályzat és kereskedelmi szabályzat, üzletszabályzat) is ismerni kell.

A legfontosabb jogszabályok és jogforrások az alábbiak:

a) 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről (”Régi Ptk.”);

b) 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről (”Ptk.”);

c) 2013. évi CLXXVII. törvény a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről (”Ptké.”);

d) 2005. évi XVIII. törvény a távhőszolgáltatásról (”Tszt.”)

e) 157/2005. (VIII. 15.) Korm. rendelet a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény végrehajtásáról (”Tszt. Vhr.”)

f) 1993. évi XLVIII. törvény a bányászatról (”Bt.”);

g)  2007. évi LXXXVI. törvény a villamos energiáról (”VET”);

h) 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelet a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról (”VET Vhr.”)

i) 2008. évi XL. törvény a földgázellátásról (”GET”);

j) 19/2009. (I. 30.) Korm. rendelet a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról (”GET Vhr.”);

k) 2008. évi LXVII. törvény a távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről;

l) 2011. évi CCIX. törvény a víziközmű-szolgáltatásról (”Vksztv.”);

m) 58/2013. (II. 27.) Korm. rendelet a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról (”Vksztv. Vhr.”);

n) 2012. évi CLXXXV. törvény a hulladékról;

o) 2013. évi XXII. törvény a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalról (”MEKH tv.”);

p) 2013. évi LIV. törvény a rezsicsökkentések végrehajtásáról;

q) 2013. évi CXXV. törvény a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenység minősítéséről;

r) 2015. évi LVII. törvény az energiahatékonyságról;

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) a hazai energia- és közszolgáltatások piacának szabályozó és felügyeleti hatósága.

A MEKH engedélyezési, felügyeleti, árszabályozási, ár- és díjelőkészítői feladatokat lát el a villamosenergia-, a földgáz- és a távhőellátás, illetve a víziközmű-szolgáltatás területén, valamint előkészíti a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás díját. Emellett gondoskodik az ellátásbiztonság fenntartásáról, illetve a lakossági, közületi és ipari fogyasztók védelméről, valamint az egységes nemzeti energiastatisztikával kapcsolatos feladatokat lát el és a nemzetközi kapcsolatait is építi.

METÁR rendszer (megújuló támogatási rendszer) a megújuló energiaforrásból előállított villamos energia támogatására érdekében lett bevezetve 2017-ben és lényegében felváltotta a korábbi KÁT rendszert (kötelező átvételi rendszer). A rendszer a zöldenergia beruházásokat támogatja.

METÁR rendszerben új beruházásra támogatást most jelenleg csak pályázat keretében kiosztott zöld prémium formájában lehet igényelni. A rendszer keretében a termelő értékesíti a villamos energiát, a támogatást pedig a meghatározott piaci referenciaár felett kapja, továbbá viseli a menetrendtől való eltérés költségeit. A pályázatok kiírója és lebonyolítója a MEKH.

Pályázat keretében lehetőség van meglévő erőműegységek támogatására is, amennyiben jelentős – az eredeti kezdeti beruházási költség 50%-át meghaladó költségű – felújításon vagy fejlesztésen esnek át.

A METÁR rendszerben az 1 MW alatti erőművek esetén (a szélerőműveket kivéve) pályázati részvétel nélkül is lehetett zöld prémium típusú jogosultsághoz jutni, de 2019. május 1-jétől új kérelem nem adható be és a 2020-2026 közötti évekre a kiosztható új támogatások korlátja 0 Ft/év, azaz lényegében megszűnt e körben a támogatás.

Ugyanígy megszűnt a kötelező átvételi jogosultság (METÁR KÁT) 0,5 MW alatti erőművek (kivéve szélerőmű) és demonstrációs projektek részére, mivel 2018. április 26-tól új kérelem nem adható be és a 2020-2026 közötti évekre a kiosztható új támogatások korlátja itt is 0 Ft/év.

A METÁR keretében ún. barna prémiumot is lehet szerezni, amelynek célja a biomasszát vagy biogázt felhasználó erőművek működőképességének fenntartása. Ez a jogosultság pályázat nélkül, 5 évre igényelhető a MEKH-től.

A magánvezetéken való villamos energia továbbadásával, magánvezetékes vételezéssel kapcsolatos szabályozást minden olyan ingatlantulajdonosnak, ingatlanüzemeltetőnek ismernie kell, aki villamos energiát ad tovább a bérlői, felhasználói részére (irodaházak, ipari parkok, üzletközpontok, raktárak, iparterületek, sőt akár társasházak is). Emellett jó, ha a bérlők is tisztában vannak a jogaikkal, mivel többmilliós túlszámlázásokat is elkerülhetnek egy kis jogtudatossággal.

A viszonylag száraz definíció szerint magánvezeték a közcélúnak, termelői vezetéknek vagy közvetlen vezetéknek nem minősülő, a csatlakozási pont után elhelyezkedő hálózati elem, vezeték, vagy átalakító- és kapcsolóberendezés, amely az átviteli vagy elosztó hálózathoz közvetlenül vagy közvetve kapcsolódó felhasználó vagy a vételező ellátására szolgál. Továbbadásnak pedig a villamos energia egy felhasználási helyen belül, mért magánvezetéken keresztül a vételezők (pl. bérlők) részére történő értékesítését kell érteni.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy magánvezetékes villamos energia továbbadásról van szó, ha az illetékes hálózati engedélyes eljuttatja a közcélú vezetéken az áramot a csatlakozási pontig (telekhatárig), majd onnan az egyes felhasználókhoz (bérlő, résztulajdonos) már magánvezetéken megy az áram. A magánvezeték tulajdonosa és egyben üzemeltetője pedig jellemzően az adott ingatlan, ipartelep tulajdonosa.

A magánvezeték üzemeltetője, a magánvezeték engedélyes köteles az ellátásbiztonságot fenntartani és az üzemeltetést elvégezni. Emellett köteles elkülönítetten kezelni a villamos energia magánvezetéken való továbbadását és az ehhez kapcsolódó szolgáltatást a bérleti jogviszony más elemeitől, azaz külön szerződést kell kötni és nem elég csupán továbbszámlázni, vagy a bérleti díjba beleépíteni az áramfogyasztást.

A vonatkozó jogviszony szabályait és a szerződés kötelező tartalmi elemeit a VET és a VET Vhr. részletesen, eltérést nem engedő módon szabályozza.

A számlázást is részletes bontásban kell elkészíteni, szerepeltetve benne többek közt a magánvezeték használati díját, a felhasznált villamos energia árát (haszon nélkül továbbszámlázva) és a rendszerhasználati díjat is. A tételes és részletes számlázás, valamint a kötelező kimutatások alapján a vételző bérlő meg tud arról győződni, hogy nem hárít-e rá indokolatlan költségeket, vagy extra díjakat a továbbadó (tulajdonos, üzemeltető).

A magánvezetéken vételezőnek joga van a szabadpiacról is beszerezni a villamos energiát, azaz leválni a magánvezetékről. A leválási igényt a továbbadó, az illetékes elosztói engedélyes, valamint a vételező által választott kereskedő részére is jelezni kell. Ezt követően az elosztó megvizsgálja a technikai lehetőségeket és amennyiben lehetséges, akkor kialakításra kerül egy új mérőhely, hálózathasználati szerződést köt az elosztóval, majd mérlegkör tagsági szerződést köt a kereskedővel.

Fontos, hogy a leválás után a továbbadó továbbra is számlázhat üzemeltetési költséget, magánvezeték-használati díjat a vételezőnek, mivel a csatlakozási pont és az új mérőhely közötti szakasz karbantartását és üzemeltetését változatlanul ellátja. Ugyanakkor e körben jóval kisebb költségekről van szó, mint a magánvezetékes vételezés esetén.

Tapasztalataink alapján sok esetben egyáltalán nem, vagy nem jogszerűen alkalmazzák a felek a magánvezetékes vételezés szabályait és sok esetben (min. 100e kWh/év) megérné a leválás. Egy tudatos bérlő az energiaköltségeken, míg egy jogkövető bérbeadó a bírságokon tud többtízmillió forintot spórolni hatékony tanácsadó, energiajogász igénybevételével.