bankjog

 

Bankjog és Finanszírozás

A Szabó Gergely Gábor Ügyvédi Iroda szinte bármilyen pénzügyi tárgyú szabályozási kérdésben naprakész, világos tanácsokat tud nyújtani és még a legbonyolultabb szindikált hitel tranzakciók során is hatékonyan tudja képviselni ügyfeleit.

Irodánk vonatkozó tevékenységei többek közt az alábbiak:

  • Jogi tanácsadás és közreműködés projektfinanszírozás során
  • Szindikált hitelekkel kapcsolatos okiratszerkesztés és tanácsadás
  • Vállalati hitelezés, refinanszírozás, restrukturálás
  • Biztosítéki rendszerek kidolgozása, véleményezése
  • Felügyelet (MNB) előtti eljárásokban (engedélyezés, felügyeleti eljárások, adatszolgáltatások, változások bejelentése) való teljes körű képviselet tőkepiaci, pénztári piaci, pénzpiaci, biztosítási piaci szereplők, valamint határon átnyúló szolgáltatást nyújtó külföldi intézmények részére
  • ÁSZF-ek, belső szabályzatok kidolgozása
  • Tanácsadás komplex szabályozási kérdésekben, állásfoglalások beszerzése
  • Cash pooling struktúrák létrehozása, véleményezése
  • Tőkepiaci tranzakciókban való közreműködés
  • Derivatív ügyletekben való közreműködés

Kérdések és válaszok

Egy bankjoggal, pénzügyi joggal és finanszírozással foglalkozó ügyvéd kivásárlások finanszírozása, projektfinanszírozás, szindikált hitelek, vállalati hitelezés, refinanszírozás, restrukturálás, biztosítéki rendszerek, Felügyelet (MNB) előtti eljárások (engedélyezés, felügyeleti eljárások, adatszolgáltatások, változások bejelentése), ÁSZF-ek, belső szabályzatok, szabályozási kérdések, cash pooling strukturák, derivatív ügyletek és tőkepiaci ügyletek jogi támogatásában tud segíteni.

A bankjog és finanszírozás speciális jogterület, amely számos jogforrás mellett a hatósági jogértelmezésre és gyakorlatra is erősen támaszkodik, továbbá a nagy értékű finanszírozások esetén az angolszász (common law) jog terminológia és joggyakorlat ismerete is szükséges.

A legfontosabb jogszabályok és jogforrások az alábbiak:

a)  1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről (”Régi Ptk.”);

b) 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről (”Ptk.”);

c) 2013. évi CLXXVII. törvény a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről (”Ptké.”);

d)  a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (”Hpt.”);

e) 2014. évi LXXXVIII. törvény a biztosítási tevékenységről (”Bit.”)

f)  2001. évi CXX. törvény a tőkepiacról (”Tőkepiaci törvény”, vagy ”Tpt.”);

g) 2009. évi LXXXV. törvény a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról (”Pszt.”);

h) 2017. évi LIII. törvény a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról (”Pmt.”);

i) 2007. évi CXXXVIII. törvény a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól (”Bszt.”);

j) 2013. évi CXXXIX. törvény a Magyar Nemzeti Bankról (”MNB tv.”);

k) 2013. évi CCXXXV. törvény az egyes fizetési szolgáltatókról;

l) 2014. évi XV. törvény a bizalmi vagyonkezelőkről és tevékenységük szabályairól;

m) 2005. évi XXV. törvény a távértékesítés keretében kötött pénzügyi ágazati szolgáltatási szerződésekről;

n) MNB rendeletek;

o) Felügyeleti szabályozó eszközök; és

p) MNB és korábbi PSZÁF állásfoglalások;

A Magyar Nemzeti Bank, mint központi bank a monetáris politikáért, az árstabilitásért és a pénzügyi rendszer stabilitásáért felel.

A bankjog, biztosítási jog, illetve tőkepiaci jog szempontjából legfontosabb feladataként az MNB szabályozó hatóságként jár el az adott szektorok tekintetében, valamint ellátja a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletét, továbbá felelős a pénzügyi békéltetésért.

Az MNB feladatait részletesebben az MNB tv. és az ágazati jogszabályok tartalmazzák. A hatáskörök, feladatok puszta felsorolása is meghaladná a honlap ésszerű terjedelmi korlátait.

Az MNB engedélyek beszerzése, illetve bejelentések megtétele összetett szabályozási feladat, így mindenképp szükséges az adott iparágban (pénzpiac, tőkepiac, biztosítási piac) jártas ügyvéd igénybevétele a vonatkozó eljárások során.

Ez különösen igaz piacra lépés esetén, illetve új üzletágak engedélyeinek beszerzésére, mivel egyáltalán nem mindegy, hogy a tervezett ütemben sikerül-e indulni, vagy elhúzódik az adminisztráció.

Az engedélyek, bejelentések tárgyuk szerint lehetnek

a)    alapítási engedélyek (hitelintézet, pénzügyi vállalkozás, biztosító, viszontbiztosító)

b)    működési engedélyek (többek közt: hitelintézet működésének megkezdése, tevékenységi köre módosítása, megszüntetése; pénzforgalmi intézmény tevékenységének megkezdése, elektronikuspénz-kibocsátó tevékenységének megkezdése, befektetési vállalkozás tevékenységi és működési engedélye, biztosító és viszontbiztosító tevékenységi engedélye);

c)     átalakulás, egyesülés, szétválás engedélyezése (pénzpiac, biztosítási piac, pénztári piac);

d)    személyi engedélyek (vezető állású személyek megválasztása, kinevezése, kötelező személyek és egyéb alkalmazottak, megbízottak engedélyezése a pénzpiac, biztosítási piac, pénztári piac szereplői tekintetében);

e)    részesedésszerzés engedélyezése (pénzpiac, tőkepiac, biztosítási piac);

f)      állomány-átruházás engedélyezése (pénzpiac, tőkepiac, biztosítási piac)

g)    közvetítői engedélyek (pénzpiaci alkusz, pénzpiaci többes kiemelt közvetítő, pénzpiaci többes ügynök, jelzáloghitel közvetítői tevékenységet végző függő közvetítő, pénzpiaci függő ügynök, tőkepiaci függő ügynök, biztosítási többes ügynök és alkusz, vezérügynök);

h)    határon átnyúló szolgáltatások és fióktelepek bejelentése;

i)      CRR engedélyek;

j)      NOK engedélyek;

k)     egyéb engedélyek; és

l)      kibocsátási engedélyek.

Az ügyvéd azonosítani fogja a szükséges engedélyeket, bejelentéseket és segíteni fog az adott lépések megétele, valamint a releváns dokumentumok előkészítése kapcsán.

Ezek pontos köre mindig az adott eljárástól függ, így elöljáróban annyit, hogy bizonyos eljárások esetén részletes üzletszabályzat, valamint pénzmosás elleni szabályzat elkészítésére is szükség lesz.

A gyors és hatékony piacra lépéshez minden esetben szorosan együtt kell működni az eljáró ügyvéddel legyen az bankjogász, biztosítási jogász, vagy tőkepiaci ügyvéd.

Az EU szolgáltatásnyújtás- és letelepedés szabadságának jogával élve az EGT-államok területén lehetséges határon átnyúló pénzügyi szolgáltatást nyújtani anélkül, hogy arra külön engedélyt kelljen szerezni azon tagállam pénzügyi felügyeleti hatóságától, ahol szolgáltatást kíván nyújtani az adott cég.

Határon átnyúló szolgáltatást a pénzpiac, a tőkepiac és a biztosítási piac szereplői számára is lehetséges.

A határon átnyúló szolgáltatók felügyeletét az anyaországuk szerinti pénzügyi felügyeleti hatóág látja el, a határon átnyúló szolgáltatásra irányuló szándékot ott kell bejelenteni, a célországba csupán ún. útlevelet kell szerezni, passport-olni kell.

Irodánk számos esetben nyújtott segítséget határon átnyúló szolgáltatásokat érintő szabályozási és adminisztratív (bejelentési) kérdésekben, így bármilyen kapcsolódó kérdésben segíteni tudunk.

Bár az MNB állásfoglalás pusztán orientáló jellegű iránymutatás és jogvita esetén nincs kötőereje, de az egyes jogszabályok és jogintézmények értelmezésében rendkívüli jelentőséggel bír.

Az MNB, illetve a korábbi PSZÁF állásfoglalások jól kereshető, összetett adatbázisba vannak rendezve az MNB honapján, így az első tanács, hogy próbáljunk meg az adott szakkérdésben jártas ügyvéd igénybevételével a mi kérdésünkhöz analógiaként alkalmazható állásfoglalásokat keresni a rendszerből, mivel elképzelhető, hogy már felmerült minket foglalkoztató kérdés.

Amennyiben nincs olyan korábbi állásfoglalás, amit analógiaként fel lehet használni, akkor az MNB honlapján lévő tájékoztatóban foglalt formai és tartalmi feltételeknek megfelelő kérelmet szükséges az ún. ERA rendszeren keresztül eljuttatni az MNB-hez.

A kérelemben az állásfoglalást kérő adatai mellett a részletes tényállást, a konkrét jogkérdést, releváns jogszabályi rendelkezéseket és korábbi állásfoglalásokat, valamint az állásfoglalást kérő jogvéleményét és annak részletes indokait kell feltüntetni.

Az állásfoglalás iránti kérelmet mindenképp javasolt tapasztalt ügyvéddel előkészíttetni, mivel az MNB csak azokkal a kérelmekkel foglalkozik érdemben, amelyek mind a formai, mint a tartalmi követelményeknek megfelelnek.

Szindikált hiteleknek azokat a hiteleket hívjuk, amikor a hitelt nem egy bank, hanem több bank együttesen nyújtja sokszereplős finanszírozásként. Szindikált hiteleket általában nagyvállalatok, illetve intézmények vesznek fel jelentős összegben.

A szindikált hitelezés folytán a hitelező pénzügyi intézmények olyan hiteleket is kihelyezhetnek, amelyre önmagukban a saját banki limitjeik, kockázatértékelésük, illetve adott esetben iparági és ügyfélismereteik alapján önállóan nem lennének képesek.

Hitelfelvevői oldalról pedig az előny az, hogy egy csomagban jut hozzá a hitelfelvevő nagyobb összegű finanszírozáshoz, alapvetően egy vezető bankkal kell letárgyalni a feltételeket és egy biztosítéki csomag lesz, ami könnyíti az adminisztrációt és költségeket spórolhat meg a hitelfelvevő.

A szindikált hitelszerződések túlnyomórészt az angolszász (common law) jog terminológia és gyakorlat alapján épülnek fel, továbbá szerteágazó biztosítéki szerződések kapcsolódnak azokhoz.

Egy ilyen finanszírozási csomag letárgyalása, szövegezése és az összes szükséges jogi lépés teljesítése szerteágazó és komoly szaktudást igénylő feladat, amelyet nem tud bárki ellátni.

Irodánk számos hatalmas volumenű finanszírozási tranzakció sikeres lebonyolításában vállalt szerepet mind banki, mind hitelfelvevői oldalon. Ránk lehet bízni bármilyen finanszírozási ügyletet értékhatártól és komplexitástól függetlenül, hatékonyan eleget fogunk tenni a feladatainknak.

Irodánk gyakorlata alapján az alábbiak a leginkább jellemző biztosítékok egy céges hitel, vállalati hitel esetében:

a)    bankszámla zálog;

b)    óvadék;

c)     meghatározott vagyontárgyakat terhelő jelzálog, illetve teljes vagyont terhelő zálog;

d)    önálló zálog;

e)    jelzálogjog ingatlanon; és

f)      üzletrészt terhelő zálogjog.

A fentieken túl kötelmi biztosítékként kezesség, illetve garancia is szóba jöhet, de azok nagyobb tranzakciók esetén csak ritkán kerülnek alkalmazásra.

Az adott biztosítéki rendszert mindig a vonatkozó hitelhez és az adós működéséhez, vagyontárgyaihoz szükséges igazítani.

A megfelelő strukturáláshoz és a szükséges bejegyzésekhez (pl. ingatlan-nyilvántartás, hitelbiztosítéki nyilvántartásHBNY) mindenképp javasolt finanszírozásban jártas ügyvéd igénybevétele.