Megjelent a Kormány 140/2020. (IV. 21.) Korm. rendelete, amely számos adózási könnyítést vezetett be. A főbb szabályok az alábbiak:
Adóbevallási és fizetési könnyítések, idegenforgalmi adó felfüggesztése
E körben a legfontosabb, hogy a beszámolókkal kapcsolatos határidők 2020. szeptember 30-ig meghosszabbodnak, amennyiben azok 2020. április 22. és 2020. szeptember 30. között esedékesek. Ez nem vonatkozik a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók beszámolóira.
Emellett a társasági adó (TAO), kisvállalati adó (KIVA), energiaellátók jövedelemadója, helyi iparűzési adó (HIPA) és az innovációs járulék tekintetében a 2020. április 22. és 2020. szeptember 30-a között esedékessé váló éves és soron adó-, illetve járulékmegállapítási, -bevallási és -fizetési kötelezettségnek, továbbá az adó-, illetve járulékelőleg megállapítási és bevallási kötelezettségnek 2020. szeptember 30-ig lehet eleget tenni. Rendkívül fontos, hogy az adóelőleg, illetve járulékelőleg összegét az adózó az utolsó rendelkezésre álló adóelőleg-bevallásban, illetve járulékelőleg-bevallásban megállapított előleg-kötelezettség alapulvételével, azonos ütemezésben állapítja meg és a rá irányadó határidőig fizeti meg.
A 2020. április 22-től 2020. december 31-ig eltöltött vendégéjszakák utáni idegenforgalmi adót az adó alanyának nem kell megfizetnie, az adó beszedésére kötelezettnek nem kell beszednie, befizetne, a megállapított, de be nem szedett adót azonban be kell vallania az adóhatósághoz kivéve, ha annak összege nulla. A települési önkormányzatok a bevallott, de meg nem fizetett adónak megfelelő összegű vissza nem térítendő költségvetési támogatásra lesznek jogosultak. Az üdülőhelyi támogatásra az érintett önkormányzat 2020. április 22-től a veszélyhelyzet megszűnéséig, de legfeljebb 2020. december 31-ig nem jogosult. Az adott összeget a Járvány Elleni Védekezési Alapba kell átcsoportosítani.
Csökken a Szocho, az ekho, könnyítések a kisadózóknak
A korábbi 17,5%-ról 15,5%-ra csökken a szociális hozzájárulási adó mértéke, ideértve a béren kívül juttatások, a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások és a kamatkedvezményből származó jövedelem esetén fizetendő Szocho-t is.
Emellett az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás esetén a kifizető a korábbi 17,5% helyett 15,5%-ot köteles fizetni.
Főállású kisadózók tekintetében az ellátások számítási alapja alapesetben a korábbi 81.300 Ft helyett 102.000 Ft lett, magasabb összegű tételes adó esetén pedig 170.000 Ft lett. A kisvállalati adó (KIVA) mértéke és az adóelőleg is a korábbi 12% helyett 11% lett.
Megnő a SZÉP Kártya keret és ideiglenesen csökken az adóteher
2020-ban a SZÉP Kártya szálláshely alszámlája legfeljebb 400 ezer (225 ezer helyett), a vendéglátás alszámlája 265 ezer (150 ezer helyett) és a szabadidő alszámlára 135 ezer (75 ezer helyett) forintig utalt támogatás minősül béren kívüli juttatásnak. Azaz a korábbi 450 ezer forintos keretösszeg 800 ezer forintra módosul. Emellett az éves rekreációs keretösszeg költségvetési szerveknél a korábbi 200 ezer forintról 400 ezer forintra, míg más munkáltatóknál a korábbi 450 ezer forintról 800 ezer forintra módosul.
További lényeges könnyítés, hogy a SZÉP Kártyára utalt béren kívüli juttatásnak minősülő összegek után 2020. április 22-től 2020. június 30-ig nem kell szociális hozzájárulási adót (Szocho) fizetni, azaz az adóteher 32,5%-ról 15%-ra csökken. Ez a limitek emelésével együtt hatékony mozgásteret tud adni a munkáltatóknak.
Egészségügyi szolgáltatás fizetés nélküli szabadság idején
A veszélyhelyzet fennállásának időszakában a veszélyhelyzet miatt fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállalók továbbra is egészségügyi szolgáltatásra jogosultak maradnak. A munkáltató 2020. május 1-jétől köteles egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni ezen munkavállalók után. A NAV a munkáltató kérelmére engedélyezi, hogy az egészségügyi szolgáltatási járulék összegét a veszélyhelyzet megszűnését követő 60. napig fizethesse meg.
Adóigazgatási szabályok, fizetési könnyítés, adómérséklés
A 140/2020. (IV. 21.) Korm. rendelet a fentieken túl speciális adóigazgatási szabályokat is bevezet.
Ezek közül fontos, hogy a megbízható adózói, valamint a kockázatos adózói minősítés során figyelmen kívül kell hagyni a veszélyhelyzet ideje alatt vagy az azt követő harminc napon belül esedékes adókötelezettség megsértése miatt az adózó terhére megállapított adókülönbözetet és erre hivatkozással nem változhat a státusz.
Emellett új fizetési könnyítés és adómérséklés lett bevezetve:
a) Az eddigi lehetőségeken túl a NAV az adózónak és az adó megfizetésére kötelezett személynek a veszélyhelyzet megszűnését követő harmincadik napig előterjesztett kérelmére az adóhatóságnál nyilvántartott, legfeljebb 5 millió forint összegű adóra, egy alkalommal, legfeljebb 6 havi pótlékmentes fizetési halasztást vagy legfeljebb 12 havi pótlékmentes részletfizetést engedélyez, ha a kérelmező a kérelem benyújtásával egyidejűleg igazolja vagy valószínűsíti, hogy a fizetési nehézség a veszélyhelyzetre vezethető vissza.
b) Az adóhatóság a nem természetes személy adózónak (cégek, egyesületek, alapítványok) a veszélyhelyzet megszűnését követő harmincadik napig előterjesztett kérelmére az őt terhelő adótartozást egy alkalommal, kizárólag egy adónem tekintetében, legfeljebb 20%-al, de 5 millió forintot meg nem haladó összegben mérsékli, ha az adótartozás megfizetése a kérelmező gazdálkodási tevékenységét a veszélyhelyzetre visszavezethető okból ellehetetlenítené.
Az adózó a veszélyhelyzet ideje alatt és a veszélyhelyzet megszűnését követő harmincadik napig mentesül az EKAER szerinti kockázati biztosíték nyújtása alól, ráadásul a NAV haladéktalanul, hivatalból intézkedik a 2020. április 22-t megelőzően befizetett kockázati biztosíték összegének az adózó részére történő visszautalása, illetve a vállalt garancia felmondásához szükséges hozzájárulásának a pénzintézet részére történő továbbítása iránt. Az egyedi mentességek körében az útszakasz mentesítésre vonatkozó engedély érvényessége a veszélyhelyzet ideje alatt végig fennáll.
A pénztárgépek és élelmiszer automatákkal kapcsolatos szoftver felülvizsgálati kötelezettségnek a veszélyhelyzet megszűnését követő százhúsz napon belül kell eleget tenni.
