ingatlanjog

Ingatlan ügyvéd

Mi az ingatlan?

Nos, talán sokak számára különösnek tűnik, hogy egy ilyen egyszerű kérdést miért teszünk fel, de mindjárt megértik. Ugyanis a helyzet az, hogy az ingatlan fogalmát sok irányból meg lehet közelíteni. Most itt nem kívánjuk külön részletezni valamennyi fellelhető meghatározást, csupán felsorolás szintjén említjük meg, hogy milyen törvényi helyeken lehet ezt megtalálni. Részletes definíciókat találhatnak a kérdések válaszok alatt

  • a Polgári Törvénykönyvben
  • az ingatlannyilvántartásról szóló törvényben
  • az illetéktörvényben és a helyi adókról szóló törvényben
  • a személyi jövedelemadóról szóló törvényben, valamint 
  • az Áfa törvényben.

Valamennyi említett törvényben találhatunk eltéréseket a meghatározásban, de ezt az ingatlan ügyvéd ismeri. Az Önök számára a legegyszerűbb és legpraktikusabb megközelítés az, hogy az ingatlan az, aminek saját helyrajzi száma van. Minden más ezzel kapcsolatos ismeret birtoklására ott van az ingatlan ügyvéd.

Mi az ingatlan ügyvéd? Különös szóösszetétel, de az ingatlanügyletek során értelmet nyer.

Az ingatlanokra speciális jogi szabályozás vonatkozik. Bárki eladhat, vehet ingatlant, de mindenképpen célszerű egy felkészült ügyvéddel nekivágni az adás-vételeknek. Sokan nem is gondolják, de a jogi háttér ismerete nélkül elég nagy kockázatot rejt még a legegyszerűbb ingatlan adásvétel is. Lehetnek olyan buktatók, amelyek elég nagy veszteséget okozhatnak. Érdemes az ilyen ügyletekben egy ingatlanjogban jártas ügyvéd, vagyis egy ingatlan ügyvéd közreműködését igénybe venni. Az ingatlan ügyvéd talán közismertebb meghatározása ingatlanjogász, vagy ingatlanos ügyvéd. Az ingatlanjog területén szerzett tapasztalata alapján kiemelkedő szaktudással rendelkezik, és az ügyletek teljes folyamatában képes értő segítséget adva végig kísérni a feleket. Az az állítás valótlan, hogy bármelyik ügyvéd ingatlan ügyvéd lenne. Ahhoz, hogy ezt a feladatot valaki hatékonyan és szakszerűen képes legyen ellátni, hosszú évek intenzív tapasztalatára és a tapasztalatokra épülő biztos szaktudásra van szükség.

Milyen ügyletekben vehető igénybe az ingatlan ügyvéd?

Igen széleskörű az a terület, ahol egy ingatlan ügyvéd közreműködése igénybe vehető. Nem kívánjuk most itt valamennyi területet felsorolni, erre is kapnak részletes leírást a kérdések válaszok alatt. Inkább azt emelnék ki pontokba szedve, hogy irodánk mely területeken biztosít szakmailag garantáltan minőségi szolgáltatást:

  • Ingatlan tulajdonjog-átruházásával, bérbeadásával kapcsolatos szerződések elkészítése és véleményezése (adásvételi szerződés, ajándékozási szerződés, csereszerződés, bérleti szerződés), teljes körű földhivatali ügyintézés
  • Ingatlanokra vonatkozó biztosítéki szerződések véleményezése, illetve elkészítése; banki ügyintézésben való közreműködés
  • Ingatlan beruházások (lakóingatlanok, kereskedelmi ingatlanok, ipari ingatlanok) teljes körű jogi támogatása
  • Ingatlanüzemeltetés jogi támogatása
  • Irodaházak, ipari parkok energiabeszerzése, magánvezeték ügyek
  •  Jogi tanácsadás és képviselet külföldiek ingatlanügyletei során
  • Peres, valamint hatóságok előtti képviselet ingatlanokat érintő ügyekben

Csak ismételni tudjuk önmagunkat, ezzel is kiemelve az Önök biztonságát, miszerint kizárólag ingatlanjogban járatos ingatlan ügyvéd közreműködésével érdemes csináltatni bármely ingatlan ügyletet, beleértve az ingatlan adásvételi szerződést is.

Kérdések és válaszok

Az ingatlan fogalmát sok irányból meg lehet közelíteni.

 

A Polgári Törvénykönyvben nem található definíció, de a kialakult gyakorlat alapján ingatlannak minősül a földterület – amely az ingatlan-nyilvántartás hatálya alá tartozik – és minden, ami a földdel tartósan egyesítve, szilárd összeköttetésben van.

 

Az ingatlannyilvántartásról szóló törvény szerint önálló ingatlannak az minősül, amelynek saját helyrajzi száma van, azaz más ingatlanoktól függetlenül átruházható és elkülöníthető. Ezen belül meg kell különböztetni a földrészleteket (Inytv. 11. §.) és az egyéb önálló ingatlanokat (Inytv. 12. §).

 

Az Illetéktörvény és a helyi adókról szóló törvény alapján ingatlan a föld és a földdel alkotórészi kapcsolatban álló minden dolog. A személyi jövedelemadóról szóló törvény is ezt a definíciót alkalmazza, de hozzáteszi, hogy a lábon álló termés, termény nem minősül ingatlannak.

 

Az Áfa törvény a lakóingatlan fogalmát ismeri. Lakóingatlan lakás céljára létesített és az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan. Nem minősül lakóingatlannak a lakás rendeltetésszerű használatához nem szükséges helyiség még akkor sem, ha az a lakóépülettel egybeépült, így különösen: a garázs, a műhely, az üzlet, a gazdasági épület.

 

Mindezek alapján a legegyszerűbb és legpraktikusabb megközelítés az, hogy az ingatlannak azt hívjuk, amelynek saját helyrajzi száma van. Az ezen felüli finomságokat pedig hagyjuk az ingatlanjogban jártas ingatlan ügyvédre.

Az ingatlanokhoz, az azokkal kapcsolatos ügyletekhez, az ingatlanjoghoz számos jogszabály kapcsolódik. Ugyanakkor mindenképp javasolt hozzáértő ingatlan ügyvéd, vagy ingatlanjogász igénybevétele a jogszabályok értelmezése és az adott ingatlanügyek során.

 

A legfontosabb jogszabályok az alábbiak:

 

a)    1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről (”Régi Ptk.”);

b)    2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről (”Ptk.”);

c)     2013. évi CLXXVII. törvény a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről (”Ptké.”);

d)    1997. évi CXLI. törvény az ingatlan-nyilvántartásról (”Inytv.”) és annak végrehajtási rendelete, a 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet (”Inytv. Vhr.”);

e)    1993. évi LXXVIII. törvény a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról (”Lakástörvény”) és annak végrehajtásáról szóló 106/1999. (XII. 28.) FVM rendelet;

f)      2003. évi CXXXIII. tv. a társasházakról (”Társasházi törvény”);

g)    2013. évi CXXII. törvény a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról (”Földforgalmi törvény”);

h)    1990. évi XCIII. törvény az illetékekről (”Illetéktörvény”);

i)      1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról (”SZJA törvény”); és

j)      2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról (”Áfa törvény”).

 

Az ingatlanokra speciális jogi szabályozás vonatkozik, így célszerű felkészült ügyvéddel neki vágni az ingatlanügyeknek, mivel akár egy élet munkájának gyümölcsét is kockáztathatjuk egy meggondolatlan lépéssel. Még a legegyszerűbb ingatlan adásvétel is tartogathat buktatókat, ezért javasolt ingatlanjogban jártas ügyvéd, az ingatlan ügyvéd igénybevétele.

 

Az ingatlan ügyvéd, más néven ingatlanjogász, vagy ingatlanos ügyvéd kiemelkedő szaktudással és tapasztalattal rendelkezik az ingatlanjog területén és az ügyletek teljes folyamatában értő segítséget adva kíséri végig a feleket.

 

Tévedés, hogy bármelyik ügyvéd ingatlan ügyvéd lenne. Ahhoz, hogy hatékony és szakszerű támogatást nyújtson az ingatlanjogász, hosszú évek intenzív tapasztalatára és biztos szaktudásra van szükség. Ez is egy olyan szakterület, amit el kell sajátítani és ki kell tapasztalni.

 

A Szabó Gergely Gábor Ügyvédi Iroda biztos szakmai alapokon nyugvó, rendkívül szerteágazó ingatlanjogi tapasztalattal rendelkezik és persze a minőséghez kellő ügy mennyiség is hozzájárult az elmúlt években. Ezért az Ön ingatlanügye biztos kezekben, ingatlan ügyvéd kezében lesz.

A teljesség igénye nélkül az alábbi ügyekben tud segíteni az ingatlan ügyvéd, az ingatlanjogász: ingatlan adásvétel, ingatlan ajándékozás, ingatlan-átruházás bármely más jogcímen, CSOK, falusi CSOK, Babaváró hitel ügyletek jogi támogatása, jelzálogszerződések, terhek törlése, bérleti szerződések, ráépítés, közös tulajdon megszűntetése, ingatlanfejlesztéshez szükséges szerződések és jogi támogatás, ingatlan beruházások és üzemeltetés (lakóingatlan, ipari ingatlan, kereskedelmi ingatlan) teljes körű jogi támogatása, építési szerződések, ingatlanhoz kapcsolódó vállalkozási szerződések, energiabeszerzés, vezetékjogi ügyek, szolgalmi jogi ügyek, külföldiek ingatlanszerzése, telekalakítás, elbirtoklás, földhivatali és más hatósági ügyintézés, birtokvédelem, tartási szerződés, életjáradéki szerződés, halál esetére szóló ajándékozás, ingatlannal kapcsolatos öröklési ügyek, társasházi ügyek (alapítás, SzMSz, módosítás, közös költség ügyek), ingatlanokkal kapcsolatos perek és hatósági eljárások (földhivatal, NAV), termőföld ügyletek, adásvételi előszerződés, más által szerkesztett szerződések véleményezése és javítása.

 

A Szabó Gergely Gábor Ügyvédi Iroda a fenti ügyekben és bármely más ingatlanjoggal kapcsolatos ügyben hatékony segítséget tud nyújtani, az ügye szakértő kezekben lesz.

Igen, az ingatlan-nyilvántartás közhiteles nyilvántartás és tulajdoni lapot bárki kikérhet, akár Ügyfélkapun keresztül is a Földhivatal Online rendszer keretében.

 

Ugyanakkor érdemes már az adott ingatlan megkereséséhez és a tulajdoni lap értelmezéséhez ingatlan ügyvédet igénybe venni, mivel egy ingatlanjogász gyorsan és hatékonyan meg tudja adni a kért információt és segíteni tud a további lépések, eljárások során.

Bármilyen, ingatlannal kapcsolatos jognyilatkozatot teszünk, mindenképp érdemes előtte lekérni egy friss tulajdoni lapot, mert a tények sokszor köszönőviszonyban sincsenek azzal, amit a másik fél állít. Ha időben lekérjük a tulajdoni lapot és konzultálunk ingatlan ügyvéddel, akkor sok bosszúságtól tudjuk magunkat megkímélni.

 

Mivel az ingatlan-nyilvántartás közhiteles nyilvántartás, ezért a lekért tulajdoni lapon lévő adatok, jogok és tények kapcsán vélelmezni kell, hogy fennállnak és valósak.

 

A tulajdoni lapból az adott ingatlanra és az azzal kapcsolatos jogokra, tényekre vonatkozó adatokat lehet kiolvasni.

 

A tulajdoni lap tetején a széljegyek, azaz a már beadott de még elintézetlen kérelmek vannak. Ha ilyet látunk egy kinézett ingatlan tulajdoni lapján, akkor mindenképp meg kell bizonyosodni a széljegy tartalmáról és a mögöttes iratokról.

 

A tulajdoni lap I. része tartalmazza az ingatlan adatait, jellegét. Itt található az ingatlan címe, helyrajzi száma, művelési ága (pl. erdő, szántó, kert), rendeltetése (pl. lakás, lakóház, udvar), jogi jellege (pl. műemlék, bányatelek, termőföld esetén aranykorona érték), területe.

 

A tulajdoni lap II. részében szerepel a tulajdonos(ok) neve, egyéb adatai, tulajdoni hányada, szerzés jogcíme, a vonatkozó bejegyző határozat száma és a kapcsolódó kérelem érkezési ideje.

 

A tulajdoni lap III. része pedig az úgynevezett teherlap, ahol az ingatlanhoz kapcsolódó további jogokat, tényeket és terheket (pl. jelzálogjog, elidegenítési és terhelési tilalom, haszonélvezeti jog, özvegyi jog, végrehajtási jog) lehet megtalálni. Emellett, ha több tulajdonos van és csak az egyik tulajdonjoga van terhelve, akkor arra megfelelő utalás (pl. II / 9.) szokott szerepelni a III. részben. Ez a rész tartalmazza a legfontosabb korlátozásokat, így mindenképp tüzetesen át kell nézni. Ha pedig nem tartalmaz bejegyzést a III. rész, akkor az ingatlan per-, teher- és igénymentes, de ilyenkor is nézni kell a széljegyeket, nehogy teher bejegyzése iránti kérelem legyen folyamatban.

Erről a témáról és a lehetséges buktatókról külön könyvet is írhatna bármely ingatlanjogász, de megpróbáljuk a lépéseket röviden összefoglalni.

Először is fontos lépés, hogy csak pénzügyi teljesítőképességünknek megfelelő ingatlant nézzünk ki és mindig maradjon tartalékunk az illetékre, ügyvédre, tisztasági festésre (esetleg felújításra), valamint a költözködésre. Tudjuk, hogy meddig nyújtózhatunk!

 

A kinézett ingatlan jogi és műszaki helyzetét bármilyen papír aláírása előtt fel kell deríteni! Kérjünk le tulajdoni lapot, egyeztessünk ingatlan ügyvéddel, kérjük ki a társasházi alapító okiratot, SZMSZ-t, bizonyosodjunk meg arról, hogy nincs-e tartozás az ingatlanon (jelzálog, közös költség, közmű). Emellett az ingatlan esetleges műszaki hibáit is próbáljuk felderíteni, mert később sok bosszúságot okozhat ennek elmaradása. A feltárt hibákat és szükséges tennivalókat (pl. tehermentesítés, fűtésrendszer korszerűsítése) mérlegeljük és az alapján hozzunk felelős döntéseket.

 

Bármilyen szándéknyilatkozatot, előszerződést, vagy hasonló dokumentumot csak akkor írjuk alá, ha azt már látta és véleményezte az ingatlan ügyvédünk. Ezek a dokumentumok az ügylet további jogi sorsát előre meghatározzák és kötik a feleket. Nem lehet azokat ingatlanosra bízni. A fentiek bármilyen átadandó pénzösszegre is igazak. Az ingatlanos az eladót képviseli, nem rendelkezik jogi szakvizsgával, évtizedes ingatlanjogi tapasztalattal, nem vállal felelősséget az ügylet jogi sorsáért, eleve az „ingatlanos pénzletét” is problémás. Sajnos több esetben már későn keres minket az ügyfél és olyan dokumentumokat írattak alá vele, amelyek vagy nehezen értelmezhetők, vagy egyértelműen károsak az ügyfélre és az ügyletre nézve, nem is szólva az átadott pénzekről. Az esetek túlnyomó többségében 1-2 napon belül minden tisztázható, végleges szerződés köthető, így nincs is szükség szándéknyilatkozatra, előszerződésre, vagy „ingatlanos pénzletétre”.

 

Fontos lépés annak felmérése és előkészítése, hogy szükséges-e hitel az ingatlanhoz, illetve igénybe fogunk-e venni támogatásokat, CSOK-ot, falusi CSOK-ot, babaváró hitelt az ingatlanra.

 

Amennyiben minden adat rendelkezésre áll és minden tisztázva lett, akkor – ügyfélazonosítás mellett – az ügyvéd előkészíti a szerződést, majd a felek aláírják azt. Fontos, hogy minden esetben lehetőleg saját ingatlan ügyvéd közreműködésével járjunk el, akkor is, ha a másik fél ügyvédje csinálja a szerződést. Sajnos többször találkozni hibásan, vagy pontatlanul szerkesztett szerződések miatt kialakult jogvitákkal, így javasolt biztosra menni. Ezen felül az ingatlanos által javasolt ügyvéd sem biztos, hogy jó megoldás, mert a futószalagon egy kaptafára gyártott szerződések sok hibázási lehetőséget rejtenek magukban.

 

A szerződéskötést követően a vételár kifizetése, valamint az ahhoz esetlegesen szükséges banki ügyintézés, valamint a birtokbaadás is fontos lépés. Ahogy a többi lépésnél, itt is körültekintően kell eljárni.

 

Mindezeket követően a szerződés és az esetleges bejegyzési engedély földhivatali beadását, majd a tulajdonjog bejegyzést is érdemes figyelemmel kísérni. Alapesetben 60 nap az ügyintézési határidő a földhivatali beadástól számítva, így mindenképp utána kell kérdezni az ügyvédnél, hogy van-e fejlemény, ha már eltelt a határidő.

 

Végül a vagyonszerzési illeték megfizetése a releváns jogi szempontból. A határozatot több esetben közvetlenül az eljáró ingatlan ügyvédnek küldi a NAV, így mindenképp érdemes ennek is utána kérdezni.

Nem kötelező, de rendkívül javasolt mindig saját ingatlan ügyvéd, ingatlanjogász közreműködésével eljárni, akkor is, ha a másik fél ügyvédje csinálja a szerződést.

 

Sajnos többször jogvita kerekedik hibásan, vagy pontatlanul szerkesztett szerződések miatt, így javasolt a saját ingatlanjogásszal is átnézetni a tervezetet.

 

Ezen felül az ingatlanos által javasolt ügyvéd sem biztos, hogy jó megoldás, mert a futószalagon egy kaptafára gyártott szerződések sok hibázási lehetőséget rejtenek magukban.

 

Egy ingatlan vételéhez sok esetben egy élet munkájára van szükség, így ne az ügyvéden spóroljunk, mert komoly problémákat tud megelőzni egy jó ingatlanjogász.

 

Ezek olyan fogalmak, amelyek mindenki számára ismerősek, de sokan nincsenek tisztában a pontos jelentésükkel.

 

Mindkettő arra szolgál, hogy kifejezzék a vevő vételi szándékának komolyságát. Ugyanakkor alapvető különbségek vannak a kettő között. Az előleg az adásvételi szerződés bármely okból való meghiúsulása esetén visszajár.

 

A foglaló ezzel szemben mind az eladó, mind a vevő számára biztosítéknak minősül és csak akkor jár vissza, ha a szerződés meghiúsulásáért mindkét fél felelős, vagy egyik fél sem felelős. Ha az eladó a felelős a meghiúsulásért, akkor a kapott foglaló kétszeresét köteles visszafizetni a vevőnek. Ha pedig a vevő felelős az adásvétel meghiúsulásáért, akkor az adott foglalót elveszti, azt megtarthatja az eladó.

 

A fentiek okán nem mindegy, hogy milyen jogcímen adunk át összeget és azt milyen megállapodás részeként tesszük. Egy felkészült ingatlan ügyvéd tud segíteni ebben is.

 

Először is arra kell figyelni, hogy a vevő hitelképes legyen (lehetőleg legyen előminősítése) és kapjon hitelt.

 

Emellett az ingatlan ügyvéd felé jelezni kell, hogy melyik banktól vesz fel hitelt a vevő, mert az adott bank előírásainak megfelelő szövegfordulatokat bele kell tenni a szerződésbe.

 

A szerződés megkötését követően az érkeztetett szerződést le kell adni a banknál és azt követően történnek meg az érdemi banki folyamatok, kölcsönszerződés megkötése, majd az utalás.

 

Amennyiben tapasztalt ingatlan ügyvédet választ az ember, úgy biztos kézzel végig lesz vezetve az adásvétel folyamatán és hitel igénybevétele esetén sem adódhat nem várt fordulat.

Először is egy ingatlanjogász, ingatlan ügyvéd igénybevételére van szükség, aki megszerkeszti a szükséges okiratokat és ellenjegyzi azokat.

 

A tulajdonjog átruházásához az érintett ingatlan és tulajdoni hányad megjelölését, valamint az átruházás jogcímét tartalmazó okiratra van szükség. Ez lehet ingatlan adásvételi szerződés, ingatlan ajándékozási szerződés, ingatlan csere szerződés, tartási szerződés, életjáradéki szerződés, bejegyzési engedély, vagy bármely más releváns okirat.

 

Mindezek mellett, hogy ténylegesen megtörténjen a tulajdonjog bejegyzés, egy ingatlan-nyilvántartási kérelmet is elő kell terjeszteni, valamint meg kell fizetni az eljárási díjat (igazgatási szolgáltatási díj) is.

 

A tulajdonjog bejegyzését az ingatlan fekvése szerinti illetékes földhivatali osztály végzi.

 

A régi Ptk. és a Ptk. alapján a tulajdoni igények nem évülnek el. Fontos ugyanakkor, hogy a tulajdoni igényekhez a tulajdonjog bejegyzése is szükséges, amire kötelmi jogi igény lévén az általános 5 éves határidő vonatkozik.

 

Mindezért érdemes az adott ügyletet (pl. adásvétel, ajándékozás, csere) követően utána járni, hogy ténylegesen és jól jegyezték-e be a tulajdonjogunkat. Ehhez a bejegyző határozatot kell elkérni az ingatlan ügyvédtől, valamint érdemes friss tulajdoni lapot is beszerezni. Amennyiben nem történt meg a bejegyzés, az 5 éven túl már nem lehetséges.

 

Mindezek okán 5 évig biztosan meg kell őrizni az ingatlan adásvételi szerződést, de akkor járunk el körültekintően, ha ezt követően sem dobjuk ki, mivel egy korábbi tulajdonosnak adott esetben korlátlan ideig lehet tulajdoni igénye velünk szemben.

Amennyiben az eladásból származó bevétel nagyobb, mint az ingatlannak a hagyatéki leltárban feltüntetett, illetve a hagyatéki eljárás során megállapított értéke, akkor a különbözet lesz az SZJA alap.

 

Ez az alap a megszerzés évében és az azt követő évben 100%-os, a megszerzést követő második évben 90%-os, a harmadik évben 60%-os, a negyedik évben 30%-os, míg a megszerzést követő ötödik évtől 0%-os lesz.

 

Mindez azt jelenti, hogy a hagyatékátadást követő ötödik évtől nem kell SZJA-t fizetni, ha drágábban adjuk el az ingatlant, mint a hagyatéki érték. Azt megelőzően pedig az értékkülönbözet alapján, sávosan csökkenő alap figyelembevételével kell a 15% SZJA-t fizetni.

Ajándékba kapott ingatlan eladása esetén az SZJA alap a későbbi eladási ár 25%-a.

 

Ez az alap a megszerzés évében és az azt követő évben 100%-os, a megszerzést követő második évben 90%-os, a harmadik évben 60%-os, a negyedik évben 30%-os, míg a megszerzést követő ötödik évtől 0%-os lesz.

 

A fentiek alapján az ajándék megszerzését követő ötödik évtől már nem kell SZJA-t fizetni ajándékba kapott ingatlan után. Azt megelőzően pedig az eladási ár 25%-a alapján, sávosan csökkenő alap figyelembevétele mellett kell a 15% SZJA-t fizetni.

Ez sok tényezőtől és különösen az érintett felek együttműködésétől is függ.

 

Amennyiben minden adat rendelkezésre áll és egy egyszerűbb szerződésről van szó, akkor szabad kapacitás függvényében aznap is meg lehet kötni, akár egy óra alatt. Ugyanakkor terhelt lakás vétele, hitel igénybevétele, vagy nem együttműködő felek esetén már a szerződés előkészítése is elhúzódhat, ami napokat, sőt heteket vehet igénybe. Emellett az aláírás több esetben órákat is igénybe vehet.

 

Épp ezért fontos, hogy minden kért információt és adatot akkor és úgy adjanak meg a felek, ahogy azt az ingatlan ügyvéd kéri és mindvégig működjenek együtt a felek egymással és az ingatlanjogásszal.

 

Ingatlanjogban járatos ingatlan ügyvéddel érdemes csináltatni az ingatlan adásvételi szerződést, mivel így garantált, hogy jó kezekben lesz az ügy.

 

Az, hogy közjegyzői okiratba foglalják az adásvételi szerződést, a joghatás szempontjából nem jár előnnyel. Ráadásul két végrendelet és hagyatéki tárgyalás között nem biztos, hogy meglátja az adott ügylet finomságait a közjegyző, míg az ingatlan ügyvéd ingatlanjogra specializált szakember, akinek épp az a feladata, hogy még a legbonyolultabb ingatlanjogi ügyeket is hatékonyan megoldja.

A Szabó Gergely Gábor Ügyvédi Iroda minden esetben elvégzi a földhivatali ügyintézést is, nem kell az ügyfélnek a földhivatalba mennie.

 

Ugyanakkor, ha mindenképp szeretne személyesen intézkedni a vevő – amely kifejezetten nem javasolt -, akkor ahhoz a szerződésen és kapcsolódó dokumentumokon (pl. NAV adatlap, bejegyzési engedély, törlési engedély) felül úgynevezett ingatlan-nyilvántartási kérelem kitöltésére és az eljárási díj (igazgatási szolgáltatási díj) megfizetésére is szükség lesz.

 

Ezt kellő tapasztalattal és odafigyeléssel meg lehet oldani, ugyanakkor azért van az ingatlan ügyvéd, hogy levegye a terhet az ügyfél válláról, így az ingatlanügy ténylegesen és jól el legyen intézve.

Ingatlan adásvétel, lakásvásárlás, ingatlan ajándékozás esetén az ingatlan értéke és az ügy bonyolultsága határozza meg az ügyvédi munkadíjat.

 

Az ellenjegyző ügyvéd, az ingatlanjogász felelőssége is igazodik az ingatlan értékéhez.

 

Az ügyvéd – szemben az ingatlanossal – a nevét és szakmai felelősségét adja az ingatlan adásvételhez, valamint az egyéb ingatlanügyekhez. Emellett ahhoz, hogy valaki jó ingatlan ügyvéd legyen évtizedes tanulás, egyetem, szakvizsga, szakmai tapasztalat, esetleg szakirányú továbbképzés is szükséges.

 

Az ingatlanosnak sokszor milliós jutalékot fizetnek az ügyfelek, ugyanakkor az ügyvédtől még pár tízezer, vagy párszázezer forintot is sajnálnak és csak utólag eszmélnek, ha baj van.

 

A Szabó Gergely Gábor Ügyvédi Iroda versenyképes árakon dolgozik, de ez nem jelenti azt, hogy ne lenne a szakmai színvonalával arányos árszínvonala. Irodánk minden egyes ügyletet kiemelten kezel és végig is kísér. Itt nincs elfelejtett beadás, érvénytelen okirat, sorozatos hibák vagy hirtelen eltűnés.

 

A fentiek fényében mindenkinek a saját döntésére bíznánk, hogy kíván-e spórolni pár forintot és idegeskedni, vagy biztos kezekben kívánja tudni az ingatlan ügyleteit.

Irodánk külön ügyvédi letéti díjat nem szokott kérni. Amennyiben szükséges az ügyvédi letét, úgy az ingatlan adásvétel, illetve ingatlan átruházás munkadíja magában foglalja a letétet is.